A külföldi, zöldmezős ipari beruházások összege 3 milliárd dollárt tett ki, amelyet 220 gyárépítéssel valósítottak meg a befektetők. Hét külföldi befektető hozta az összes ipari zöldmezős beruházás több mint felét: a toplista első részében található a General Motors, az Audi, a Suzuki, az IBM, a Ford, a Guardin Glass és a Philips. A teljes állomány egyébként 1996 végén meghaladta 3 milliárd forintot – ez az eddig bejött külföldi működőtőke egyötödének felel meg.
A zöldmezősök versenyét a tavalyi év végén egyébként az Egyesült Államok vezette, Németország és Japán előtt (lásd a grafikont). (A privatizáció révén megvalósult beruházásokat tekintve már a németek álltak az élen, megelőzve az amerikaiakat és a franciákat.) Az amerikai befektetések általában nagy összegűek és főként multinacionális cégektől származnak. Japán előkelő helyezése főként a Suzukinak köszönhető, de a Sony és a TDK is komoly összegeket invesztált már.
A PKI összegzése szerint Észak-Dunántúlra, illetve a fővárosba és környékére lényegesen több tőke áramlott, mint az ország más régióiba. Értékben a Székesfehérvár-Győr tengely vezet, a befektetések több mint fele azonban Budapesten és Pest megyében valósult meg. (Érdekesség, hogy a Philips mind a 13 üzeme a Dunántúlon található.) A tanulmány megállapítja, hogy a befektetések Dunától keletre terelése egyelőre csak részleges eredményeket hozott. Megemlíti ugyanakkor: Gödöllő és Kecskemét térségében jelentős fellendülés tapasztalható.
Ágazati bontásban szembeötlő, hogy a beruházásokból a gépipar több mint kétharmaddal részesedik, megelőzve az élelmiszeripart és a vegyipart. A legkiemelkedőbb területek közé a személygépkocsi-öszeszerelés, a motorgyártás és az alkatrész- és részegység-előállítás tartozik.
Az elemzők kritikusan állapítják meg, hogy a zöldmezős beruházók a befektetett összeghez képest viszonylag kevés új munkahelyet teremtettek: ezek száma alig 50 ezerre tehető, s jelentős részük betanított munkát igényel. (A legtöbb – 6 ezer – új állás a Philipsnek tulajdonítható.) A létrejött cégekre nem igazán jellemző a hazai vállalatokkal való kooperáció (nagy részük továbbra is szigetszerűen működik), mint ahogyan a magyar hozzáadott érték is alacsony. Utóbbi bővítése azért is fontos lenne, mert 10 százalékos emelkedés 10-15 ezer új munkahelyet teremtene. A megfigyelések szerint a multinacionális cégeket egyre több kisebb-nagyobb beszállítója követi Magyarországra. Ezek általában csekélyebb összegű befektetések, kevesebb embert foglalkoztató társaságok, amelyek jellemzően a multik mellett telepednek le.
A befektetésekért folyó régióbeli versenyt vizsgálva a tanulmány megállapítja: hazánk pozíciói továbbra is jók. A számok nem árulkodnak arról, hogy a csehek vagy a lengyelek leköröznének bennünket, holott Csehország szinte Németország gyomrában van, a lengyelek pedig 40 milliós piacot jelentenek.