OECD-JELENTÉS AZ AGRÁRTÁMOGATÁSRÓL – Kényes palánták

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az 1997. évi mezőgazdasági jelentésében megelégedéssel állapítja meg a mezőgazdasági transzfer-fizetések csökkenését. Ám továbbra is óriási különbségek maradnak az egyes országok között. Az EU-bővítés első körébe meghívottak (magyar, cseh, lengyel) szubvenciós szintje lényegesen alacsonyabb az EU-átlagnál.

Lassan, de folyamatosan mozgásba lendül a piaci korlátok lebontása az OECD-térség államainak mezőgazdaságaiban. Az, hogy a mezőgazdasági reformok végrehajtása az utóbbi években előrehaladt egyebek között megmutatkozik a csökkenő transzfer-fizetésekben: az évente megjelenő “Mezőgazdasági politika az OECD-országokban” tanulmány legújabb kiadása szerint 1995-ben még összesen 333 milliárd dollárnyi támogatást fizettek ki a mezőgazdaságnak, ez az érték 1996-ban (nem utolsósorban a valamennyi költségvetésre nehezedő takarékossági nyomás miatt) 397 milliárd dollárra csökkent, ami azonban még mindig az OECD összesített GDP-jének 1,3 százalékát emészti fel.

A szervezet új jelentése rámutat, hogy az ártámogatások visszaesése, amelyen a transzfer-fizetések csökkenése alapul, nagymértékben a világpiaci árak emelkedésére vezethető vissza. Mivel az árak a tavalyi év második felében ismét esni kezdtek, fennáll az újból emelkedő támogatási intézkedések veszélye. A kényes reformpalánták egyes hajtásait ezzel ismét hamarosan bekövetkező hervadás fenyegeti.

Az összes transzfer-fizetések részben becsléseken alapuló értékénél pontosabb a tiszta termelői szubvenciók, az úgynevezett termelői szubvenció egyenértékek (Producer Subsidy Equivalents) értéke. Ennek nagysága a beszámolási időszakban 7,6 százalékkal csökkent és 166 milliárd dollárt tett ki. A támogatások százalékos hányada az összes mezőgazdasági termelésben igen markánsan négy százalékponttal 36 százalékra, 1985 óta a legmélyebb értékre esett vissza. A mezőgazdasági transzferek összetétele azonban OECD-átlagban inkább a termelésfüggő közvetlen kifizetések irányába tolódott el, jóllehet az ártámogatások továbbra is az állami mezőgazdasági támogatás legfontosabb részét adják.

Az 1995/96-os mezőgazdasági idény egyik jellemzője volt a BSE- (kergemarhakór-) válság. Ez az egész EU-ban a marhahús iránti kereslet markáns visszaesését váltotta ki. (Az OECD-jelentésben egyébként külön kiemelt negatív említés történik Svájcról, az ottani rekordgyanús támogatási szinttel kapcsolatban. A mezőgazdasági össztermelés 78 százalékát kitevő támogatási hányaddal Svájc az éllovas a leginkább transzferbarát országok mezőnyében – Japán és Norvégia előtt. Viszonylagos nagyságban Svájc 1996-ban jó kétszerannyit adott ki a mezőgazdaságra, mint az OECD-országok átlagban.)

Ezzel összehasonlítva a nem éppen zsugori EU a maga 43 százalékával mintadiáknak látszik. A piaci magatartás fődíját az előző évhez hasonlóan Új-Zéland vitte el, 3 százalékos hányaddal. Az OECD jelentés tanúsága szerint meglepően alacsony szubvenciós szintet mutatnak a kelet-európai EU “első kör”-várományosok: Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság. A mezőgazdasági össztermeléshez viszonyított cseh és magyar szubvenciós arány kevesebb, mint negyede az EU-átlagnak és a legnagyobb regionális “agrárprobléma-ország”, a lengyelek esetében is mintegy kétharmada.

Címkék: Hetilap: Gazdaság