A herendiek nem engedik ki kezükből a gyárukat. Az 1993-ban privatizált társaságban a jelenlegi és a volt munkavállalóknak (az a mintegy 1800 ember, akik legalább egy évig dolgoztak a cégnél) közvetlenül összesen 50 százalékos részesedésük van az 1,2 milliárd forintos jegyzett tőkéből. Ezen túlmenően további 25 százalék fölött gyakorolnak közvetett ellenőrzést az osztatlan közös tulajdonként működő Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) szervezetén keresztül. A maradék 25 százalék az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. portfoliójához tartozik. A privatizációs törvény módosítása viszont úgy rendelkezik, hogy az állam a herendi társaságban is csak egy különleges jogokat nyújtó aranyrészvényt tart meg. Ehhez ebben az esetben alapszabály-módosításra, azaz a közgyűlés 75 százalék plusz egy szavazatnyi többségének a jóváhagyására van szükség. Kovács József szerint a herendi részvényeseknek nem sürgős a 25 százaléknyi állami rész megvásárlása. A vezérigazgató helyesnek tartaná, ha az állam nem adná el részvénypakettjét. Indoklása szerint a nemzetközi piaci megmérettetésben tekintélyt ad a kisebbségi állami tulajdon, hiszen azt mutatja, hogy Magyarországnak fontos Herend. A vezérigazgató szerint a manufaktúra hosszabb távon is zártkörű részvénytársaság marad és az esetleges forrásbevonást nem tőzsdére-vitellel fogják megoldani.