Miközben az építőipar egésze 10 százalékkal kevesebbet állított elő, mint korábban (súrolva az 1995-ös mélypontot) – az építőipari vállalkozások építési-szerelési tevékenységének értéke január és május között 161,2 milliárd forintot ért el: összehasonlító áron 9,1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az építőanyag-ipar termelése 57,8 milliárd forintra rúgott, ami viszont csupán 2,6 százalékkal haladta meg a bázisidőszakáét. A leggyorsabban, 19,3 százalékkal az építési szak- és szerelőipar termelése nőtt az idén, és tovább emelkedett a mélyépítőipar teljesítménye is, mégpedig 15,2 százalékkal. A magasépítő-ipar hozta a tavalyi formáját, az épületfenntartás viszont 21,6 százalékkal visszaesett, igaz, májusi 37,5 százalékos emelkedéssel.
A Bau-Data második negyedévről szóló konjunktúra-jelentésében a felújítási, energiatakarékossági beruházások fellendüléséről számolt be. A megfigyelt időszakban az információs iroda az építőipar legnagyobb változásának azt tartja, hogy 28 százalékra nőtt az összes építőipari projekten belül az ipari és kereskedelmi építkezések értéke (ez 1995-ben 17, 1996-ban pedig 23 százalék volt).
Az építő- és építőanyag-ipar termelése az idén is ciklikusságot mutat: míg az év első három hónapja visszaesést hozott, áprilisban 7, májusban pedig 3 százalékkal bővült a termelés (lásd a grafikon). Horváth Sándor, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) építési és ipari infrastruktúra főosztályának vezetője azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ez a “kilengés” a szokásosnál is nagyobb, ami vélhetően a közeledő helyhatósági választásoknak köszönhető. Figyelemre méltó, hogy míg 1994-ben 12 százalékos bővülést, egy évvel később 15 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni az ágazat. Noha a kormány nemrégiben csökkentette a jövő évi költségvetés állami beruházásokra fordítható részét, a főosztályvezető a makrogazdaság kedvezőnek ítélhető helyzete miatt nem számít jelentős visszaesésre.
Noha a szektor jelentősen függ az állami pénzekből finanszírozott beruházásoktól, a magánépíttetők súlya egyre erősödik: a Bau-Data adatbázisa alapján az év második negyedének 3861 építési beruházásából 57 százalékot magán-, 43 százalék pedig költségvetési és önkormányzati pénzből finanszíroztak. (1995-ben 36, tavaly 49 százalék volt a magánberuházások aránya.)
Az építőipari vállalkozások januártól májusig a KSH szerint 157 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, ami 4,5 százalékos tényleges növekedést tükröz. Májusban a szezonálisan kiigazított indexek viszont 5,7 százalékos visszaesést jeleznek áprilishoz képest. A vállalkozásoknak május végén 14,9 százalékkal volt több szerződésük, mint tavaly ugyan-ilyenkor. A GKI Gazdaságkutató Rt. vizsgálata alapján elmondható, hogy a szerződésekkel biztosított időszak hossza áprilisban 4,6, májusban 5,1 hónap volt.
Az üveggyártás májusban 28,6 százalékkal meghaladta, míg a cement, mész- és gipszgyártás 6,8 százalékkal alulmúlta egy évvel azelőtti önmagát. A cementgyártás a második negyedévben ismét 15 százalékkal nőtt, az épületek felújításához szükséges anyagok forgalma azonban – a bővülő beruházások ellenére – májusig nem változott. Csökkent viszont az építőanyag-ipar belföldi értékesítése: a 40,6 milliárd forint értékű árbevétel itt 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly az első öt hónapban. Az export viszont 22,6 százalékkal nőtt, és elérte a 17,2 milliárd forintot.
A Bau-Data csupán az ország keleti részében tapasztalt a közelmúltban időszakos téglahiányt; általában véve folyamatos volt a túlkínálat. Jellemzően a nagyon olcsó és a nagyon drága termékek iránt nyilvánult meg számottevő kereslet. A lakásépítés terén például szinte elfogytak a fizetőképes vevők. Az első negyedévben 4 százalékkal csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma az előző év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor széles körű bővítési munkálatok tapasztalhatók; ezt az a statisztika is indokolttá teszi, amely szerint a 4 millió hazai lakás több mint fele már 30 évnél régebben épült. A szociális lakásépítések, az energiatakarékosságot célzó panelhitel, illetve a lakástakarék-pénztárak hatására egyelőre még mindig várni kell.
A GKI felmérése szerint az alágazat cégei az idén 6 százalékos bővülésre számítanak. A Bau-Data előrejelzése alapján a magasépítő, illetve felújító cégek komoly megrendeléseket remélhetnek a kereskedelmi, raktározási és ipari létesítmények építtetőitől. A Bau-Data 1997-re 5, a GKI 7-9, az IKIM főosztályvezetője pedig 5-8 százalékra teszi az építőipari növekedés idei várható ütemét.
Ma az építőiparban a szaktárca felmérése alapján 50 százalékra tehető a hazai magán, 40 százalékra a külföldi, 10 százalékra pedig az állami tulajdonlás. Az építőanyag-iparban 5 százalék alatt vannak az állami cégek, a külföldiek részaránya meghaladja a 70 százalékot. A hazai cégek körében a Bau-Data jelentése szerint mindinkább teret hódít az ISO-tanúsítványok megszerzése, elsősorban az uniós csatlakozási felkészülés miatt. Beindult a nemzetközi terjeszkedés is: többek között a Zalakerámia, a Graboplast, a Wienerberger, a Baranya-Tégla és Astron is piacot bővít a környező országokban. Emellett jelentős exportbővülés is megfigyelhető. A Bau-Data megemlíti, hogy a vegyes tulajdonú hazai cégek maguk is a nyugateurópai piac beszűkülésének kényszerű elszenvedői, ami szintén a hazai, illetve a közép- és kelet-európai vevők felé irányítja a figyelmet.