Tartós növekedésnek indult a Fogyasztói Bizalom Index, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) Marketing Tanszék kutatásának fő jelzőszáma. A tendencia már a decemberi lekérdezésnél érzékelhető volt; a lendület márciusban sem tört meg, jelenleg pedig a mutató az előző év júniusához képest 132,2 százalékon áll (lásd grafikonunkat). Ez a nagymértékű növekedés annak köszönhető, hogy nőtt azon válaszadók aránya, akik mind saját, mind az ország jövőbeli pénzügyi helyzetét illetően optimisták – rövid és hosszú távon egyaránt -, s jelenlegi helyzetüket is kedvezőbben ítélik meg, mint tavaly. A Fogyasztói Várakozások Indexe is nőtt – a három BKE-index közül ennél figyelhető meg a legnagyobb arányú változás. Az ország jövőbeli gazdasági helyzetére és az egyéni anyagi helyzetre vonatkozó várakozások egyaránt kedvezőbbek: a növekedés tavaly június óta folyamatosnak mondható, és az üteme is felgyorsult. A kutatók szerint ez az általános optimizmus a médiában gyakorta elhangzó (a gazdasági növekedésről, az infláció csökkentéséről, a hazai és a külföldi elemzők pozitív nyilatkozatairól szóló) tudósításokkal, valamint a kormány egyes tényleges (hangulatjavító) gazdasági intézkedéseivel (nyugdíjemelés, tb-intézkedések visszavonása) magyarázható. A Vásárlási Hajlandóság Indexe, amely a jelenlegi helyzet megítélésére vonatkozik, szintén nagymértékű növekedésnek indult, 121,5 százalékra nőtt a bázisidőszakhoz képest. Ennek magyarázata, hogy egyre többen értékelik úgy: saját pénzügyi helyzetük is javult (az elmúlt év júniusa óta ez most mutatkozik meg először).
A GKI Gazdaságkutató Rt. által számított lakossági bizalmi index is monoton növekedést mutat, ám 1997 második negyedévében a gazdaság állapotára vonatkozó lakossági vélemény sokkal gyorsabban javult, mint a háztartások saját helyzetüket illető véleménye. Ez a kutatók szerint érthető is, hiszen a gazdasági konjunktúráról, a javuló exportteljesítményekről és nem kis részben a politikai integráció eredményeiről szóló hírek naponta hallhatóak. Ezzel szemben a néhány százalékos reálkereset- és nyugdíjemelkedés csak a társadalom alig több mint felét érinti. A gazdaság helyzetének javulása tehát csak lassabban, áttételesen hoz érezhető változásokat a háztartások helyzetében. A részletesebb, területi alapú elemzés azt is kimutatta, hogy 1997 második negyedévében a vidékiek bizalmi indexe emelkedett erőteljesebben. Leginkább a községekben élők lettek bizakodóbbak, de jobb a közérzetük a vidéki városlakóknak is. A munkaerő-piaci helyzet szerinti bontásból kiderül, hogy a nyugdíjasok várakozásai javultak a leginkább, ami a januári járandóságnövelést után főként az 1998-as nyugdíjemelési tervek közzétételének volt köszönhető. (A vezetői, munkás és vállalkozói háztartások indexéről lásd a másik grafikont.) A GKI felmérése szerint a májusi nagy ugrást követően (Figyelő, 1997/26. szám) júniusban több esetben is korrekcióra került sor, bár az összevont bizalmi index némiképp így is tovább javult, s (-43) pontos értéket ért el.