Mivel a magyar piac értékelése már nem sokkal marad el a fejlett nyugati kollégáitól, rendkívül fontos tényezővé vált ezek alakulása. Ha Nyugat-Európában, illetve az Egyesült Államokban továbbra is fennmarad az utóbbi időszakra jellemző igen pozitív hangulat, a Budapesti Értéktőzsdén sem kell számolni nagyobb visszaeséssel.
Hosszabb távon az is meghatározó tényező lesz a magyar értékpapír-árfolyamok alakulására, hogyan alakul a környező, hasonló adottságokkal rendelkező országok piaci megítélése. Nem utolsósorban a kedvező magyar példa hatására több kelet-közép-európai szomszédunknál is gazdasági reformprogramokat indítottak be. Ezek sok tekintetben az 1995. márciusi “Bokros-csomagra” emlékeztetnek, s feltételezhető, hogy következetes véghezvitelük esetén a hasonló kedvező hatások sem maradnak el.
Ez azt eredményezheti, hogy a térségbe áramló külföldi tőkének kisebb aránya kerül hazánkba (ami persze nem feltétlenül jelent Magyarország számára csökkenést, hiszen nem elképzelhetetlen, hogy ez az össztőke-beáramlás növekedésével párhuzamosan zajlik le). Viszont mindenképpen erősíti a friss tőkéért folytatott versenyt. A késlekedő reformok hatására viszont ez idő tájt ennek ellenkezője figyelhető meg, azaz a BÉT-et részesítik előnybe a Visegrádi-országok tőkepiacaival szemben.
Lengyelország
Az ország megítélése – jelenlegi problémái ellenére is – az egyik legkedvezőbb a térségben. A lengyel gazdaság gyors ütemben, évek óta 6-7 százalékkal növekszik. Ezzel párhuzamosan egyenletes ütemben csökken az infláció (15,3 százalék év/év), és a munkanélküliség (11,7 százalék).
A legnagyobb problémát jelenleg a külkereskedelmi mérleg gyors ütemben növekvő hiánya jelenti. Míg a külkereskedelmi deficit tavaly 12,7 milliárd dollárt tett ki, idén már 16 milliárd körül lesz, jövőre pedig elérheti a 22 milliárd dollárt. A nagy egyensúlyhiány miatt az utóbbi hetekben erőteljes spekulációs nyomás nehezedett a zloty árfolyamára, amely ennek megfelelően gyengülni kezdett.
A fizetőeszköz elbizonytalanodása a lengyel részvények kockázatát is nagyban növeli, sokan elmenekültek a piacról. Ennek köszönhető, hogy a varsói részvénypiac teljesítménye (mindössze 7 százalékos emelkedés idén) jelentősen elmaradt a magyarétól, és a papírok ár/nyereség aránya az idei becsült eredményekkel számítva mindössze 12 körüli, a budapesti 17-18-cal szemben.
A lengyel részvények tehát meglehetősen alulértékeltnek fognak számítani a térségben, ha a zloty körüli problémák végül megoldódnak. A gazdaságpolitikába vetett bizalom helyreállítását mindazonáltal rövid távon növeli az országot sújtó árvíz, ami az optimista becslések szerint is legalább 1 milliárd dolláros kárt okozott.
Csehország
Csehország még Lengyelországnál is többet szenvedett az áradás miatt, a károkat itt 2,5-3 milliárd dollárra teszik. A várakozások szerint a katasztrófa az idei, korábban 2 százalékra becsült gazdasági növekedést 1 százalékponttal visszaveti.
Az árvíz igen rossz időpontban jött az országnak. A kormány elvileg szigorú gazdaságpolitikai reformcsomagot próbált bevezetni annak érdekében, hogy csökkentse a külső-belső egyensúlyhiányt, visszanyerje az elvesztett befektetői bizalmat. Az árvíz okozta károk a csomag végrehajtását nagymértékben nehezítik.
Mint ismert, a tavalyi közel 6 milliárd dolláros külkereskedelmi mérleghiány miatt áprilisban erőteljes korona elleni spekuláció indult be, amely sikeres volt: a cseh jegybank drámai küzdelem után a fizetőeszköz árfolyamát szabadon engedte (a cseh fizetőeszköz korábban egy 15 százalék széles lebegtetési sávban ingadozott).
Bár a korona leértékelődése rövid távon olcsóbbá teszi a cseh papírokat a külföldiek számára, a leértékelődés mögött rejlő komoly problémák miatt a prágai piac idén több mint 6 százalékot veszített értékéből.
A cseh részvénypiac számára létfontosságú, hogy a politikai stabilitás megszilárduljon és a kormány a nehézségek ellenére egyértelműen kinyilvánítsa, hogy a gazdasági reformokat végrehajtja. Ezenkívül nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a korona jelenlegi helyzete még most sem kielégítő. A fizetőeszköz jelenleg a márkához van kötve, azonban ez a cseh és német infláció közötti mintegy 8 százalékos különbség miatt a korona állandó felértékelődését jelenti – újra és újra előidézve a korábbi problémákat.
Szlovákia
Északi szomszédunk sem kényezteti el mostanában a részvénypiaci befektetőket: az idei évben 3 százalékot csökkent a piac. A problémák a Csehországhoz fűződő erős gazdasági kapcsolatokra vezethetők vissza. A gyors, 5 százalék körüli gazdasági növekedés romló külkereskedelmi hiánnyal (tavaly 2,1 milliárd dollár) párosul.
A kelet-európai valutaválság a szlovák koronát is elérte. A jegybanknak a kamatok felemelése, illetve a devizatartalékok lecsökkenése árán sikerült megvédenie a fizetőeszközt. Ez azonban sokáig nem tartható, s amíg a bizonytalanság tart, a részvénypiac sem lesz optimista.