Osamu Suzuki magyarországi színre lépését követően évekig igen óvatosnak bizonyultak Magyarországon a japán befektetők. Ebben az elmúlt két év hozta meg a fordulatot, amikor sorra jelentették be itteni beruházásaikat japán világcégek. Közülük legutóbb, a múlt héten az a Denso, amely Székesfehérvárott, a Sóstó Ipari Parkban építi fel első európai dízelüzemanyag-adagoló gyárát. A 100 millió dolláros összbefektetésből a 26 ezer négyzetméter alapterületű üzem felépítésére 70 milliót szánnak. A munkálatok idén októberben kezdődnek, s a tervek szerint 1999 júniusában megindulhat a termelés. A 400 embert foglalkoztató, évente 180 ezer darab befecskendező szivattyú előállítására képes üzem teljes termelési kapacitását várhatóan 2000-ben használja majd ki. A Denso leendő magyar dolgozói közül 20-30 fő Japánban közelebbről is megismerkedhet a gyártási technológiával, a többieket pedig – minimum egyéves program keretében – itthon készítik fel.
Ahhoz, hogy a japánok választása éppen Magyarországra esett, a hazánkról kialakult kedvező országképen, a kormány, illetve Székesfehérvár önkormányzata által kínált általános beruházási kedvezményeken túl az esztergomi Magyar Suzuki Rt. pozitív tapasztalatai is hozzájárultak. Ők elsősorban a viszonylag olcsó hazai munkaerő szakmai felkészültségét dicsérik. A termékeit teljes egészében exportra szánó, a tervek szerint egyelőre magyar beszállítók nélkül működő cég legjelentősebb felvevőpiacának a lengyelországi Isuzu gyár ígérkezik, de tárgyalások folynak szinte az összes nyugat-európai autógyárral is. A Denso vezetői ötéves tőkemegtérülési idővel számolnak.
Az anyavállalat, az 1949-ben alapított és 24 százalékban a Toyota Motor konszern kezében lévő Nippondenso hazájában piacvezető az autóvillamossági alkatrészek terén. Értékesítési bevételeinek közel egyharmadát légkondicionáló- és fűtőberendezések eladásából szerzi, az üzemanyag-adagolók részesedése mintegy 17 százalékos. Az előző gazdasági évben elért 1383 milliárd jenre rúgó árbevétele 12 százalékkal haladja meg az 1995-ös teljesítményt, az idei tervekben pedig 1396 milliárd yen szerepel.
A Denso-beruházás bejelentésekor Fazakas Szabolcs ipari miniszter is utalt egy, még az idén véglegessé váló újabb nagy japán befektetésre. A Densóban is érdekelt Toyota mindenesetre még nem döntötte el, hogy mikor és hová telepíti az európai kontinensen 1999-ig létrehozandó új kisautógyárát. A beruházás megszerzéséért Magyarország is ringbe szállt, aminek jele az is, hogy a szeptemberben Japánba látogató Medgyessy Péter pénzügyminiszter találkozik a Toyota-konszern elnökével is. A miniszternek érv lehet a tarsolyában az a tízéves adókedvezmény, amelyet Magyarország elmaradott térségeinek nagybefektetői kapnának a tervek szerint 1998-tól.
A japánok által Magyarországra befektetett tőke már a Denso színre lépése előtt is elérte a 370 millió dollárt. Ebből a Suzuki 250 millió dollárt fektetett magyarországi gyárába. A Suzuki jóvoltából hazánké a közép- és kelet-európai térség legnagyobb japán beruházása. A vállalat 1996-ban a közel 114 ezer darabos hazai értékesítését és 280 millió dollár nagyságú exportbevételt ért el.
Tomohito Aoki, Japán budapesti nagykövetségének gazdasági tanácsosa a Figyelő kérdésére elmondta: a japán Pénzügyminisztérium adatai szerint négy magyarországi japán beruházás a legjelentősebb. A Suzuki után sorrendben a Sony, a TDK, majd a Furukawa Electric tőkebefektetései állnak az élen. A Sony gödöllői gyára az idén nyitotta meg kapuit egy 30 millió márkás beruházás eredményeként.
A japánok az eddigi befektetéseik alapján a zöldmezős beruházásokat kedvelik. A kisszámú privatizációs ügylet közé sorolható, hogy a Seibu-Saison csoport kezében lévő Inter-Continental Corporation tulajdonába ment át a Forum Szálloda részvényeinek 94,91 százaléka, továbbá a Budapesti Erőművek Rt. privatizációs tenderét is egy finn-japán konzorcium, az IVO-Tomen nyerte meg.
A japán gazdasági diplomata hazánk legfőbb vonzerejének az olcsó és szakképzett munkaerőt tartja. Tomohito Aoki aggályait fejezte ki amiatt, hogy Magyarország csatlakozása a páneurópai kumulációs rendszerhez hátrányosan érintheti a japán befektetéseket. A szigetországi vállalatoknak (is) az az érdeke, hogy a háttéripar magyar cégekből álljon. A nagykövetség gazdasági tanácsosa amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy a Magyarország és a Európai Unió (EU) közötti vámhatárok lebontásával hazánk átveszi majd az unió külső vámjait. Másfelől viszont – mint elemzők rámutatnak – a japán cégek tulajdonában lévő gyárak néhány év múlva a teljes európai piacra termelhetnek mindenfajta korlátozás nélkül. Közép- és hosszú távon tehát az ezekben az években beáramló külföldi tőke sokszorosan megtérül majd hazánk EU-csatlakozása után.
A nagykövetség munkatársa kifejtette: további elektronikai és gépkocsialkatrész-gyártók is fontolgatják a beruházást hazánkban.
Az idén egyébként – a KSH adatai szerint – az első félévben négy japán érdekeltségű vállalatot alapítottak összesen 10,1 millió forintos jegyzett tőkével, amiből 9,6 millió forintot tett ki a japán tőkebehozatal. Tavaly ugyanakkor kilenc szigetországi érdekeltségű céget jegyeztek be, a japán tőkeimport 377,6 millió forint volt.