Telefónia földjére lép a Retevisión. Ebbéli szándékában – mi több, kormány által rárótt kötelezettségében – csak erősíti a múlt hónapban privatizált műsorszóró társaságot, hogy újdonsült többségi tulajdonosának a spanyol kormány éppen két hete további 10 százalékot ígért becsületszóra.
A Retevisión 60 százalékát “elnyert” konzorcium (melyet az olasz Stet és a legnagyobb spanyol elektromos csoport, az állami tulajdonú Endesa vezet) ezt néhány héten belül meg is kapja – mondta el a Figyelő kérdésére Alberto Rodriguez, a spanyol Fejlesztési Minisztérium telekommunikációs osztályának illetékese. Az új tulajdonos 116,3 milliárd pezetás (148,2 milliárd forintos) árajánlattal vitte el a fele ennyit kínáló France Telecom és az amerikai Sprint vezette konzorcium elől a többségi tulajdonhányadot. Apró érdekesség, hogy a madridi kormány szabadulni kíván az említett Endesa 66 százalékától is – ezt várhatóan még ez ősszel megteszi -, a tulajdonrészre kacsingatók között pedig ott sorakozik az a Caja de Madrid, mely az ország második legnagyobb bankjaként egy hónapja a Telefónicában szerzett némi tulajdonrészt.
A Retevisión adásvételével a kabinet nagyjából mindent megtett abból, amit az Európai Unió (EU) megkívánta távközlési liberalizáció előkészítésében véghezvinni szándékozott. A vonatkozó jogszabályok már elkészültek: a kormány június közepén fogadta el a távközlési törvény tervezetét, melybe már az EU direktíváit is “belefogalmazták”.
A liberalizációs folyamat másik eleme a piac felkészítése – jelentette ki Alberto Rodriguez. Ez ugyancsak túljutott a legfontosabb stációkon, jóllehet a harmadik nemzeti szolgáltató kiválasztása még hátravan. A valószínűleg ősz végén kiírandó pályázaton olyan jelentkezőt keresnek, aki a beszédátviteli szolgáltatást és annak infrastruktúráját is nyújtja majd. A pályázók között minden bizonnyal újra feltűnnek a Retevisiónról lemaradt társaságok; így a France Telecom és a Deutsche Telekom.
A jövő év végére vállalt nyitás idejére a piac tehát meglehetősen telített lesz. Így kicsi a valószínűsége annak, hogy a vezetékes, vagy a monopolhelyzettől két éve megfosztott mobiltelefon-piacon, sőt akár a kábelhálózatok piacán (1998 decemberére 35-40 hálózat működik majd) új szereplők bukkannának fel. Azaz Spanyolország az EU-piacnyitást furfangosan házon belül oldja meg, ráadásul úgy, hogy a Brüsszel által szabott négyéves felkészülési időből is csak egyre tart igényt.
Egyelőre azonban még csak kezdődik a küzdelem. Az 1995 nyarától a celluláris telefonok piacán osztozni kénytelen Telefónica utolsó, mintegy 20 százalékán az állam még februárban túladott. Ezután pedig megtörte az immár magántársaság maradék monopóliumát: a Retevisión – bár kénytelen rákapcsolódni a Telefónica hálózatára – máris megkezdte saját infrastruktúrájának kiépítését. Ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a Telefónica ellen saját fegyverét próbálja fordítani. A jó néhány szempontból – többek között nyereségét és kapitalizációját tekintve – első számú spanyol vállalat ugyanis a távolsági és nemzetközi hívások díjainak csökkentésével óhajtja piaci pozícióját minél jobban karbantartani. Az elmúlt évben két lépcsőben összesen 25 százaléknyit faragott le ezen díjaiból, és folyamatosan hasonlóra törekszik, egészen az ezredfordulóig. A Retevisión új tulajdonosa azonban, alighogy nyeregbe került, bejelentette: bár az infrastruktúra használatáért fizetnie kell a Telefónicának (ennek az árát a kormány márciusban hívásonként átlagosan 5,23 pezetában, azaz 6,6 forintban rögzítette), 15-20 százalékkal a versenytárs tarifái alatt kínálja majd saját távolsági és nemzetközi hívásait. A társaság a nagyobb városokban már kora ősszel szolgáltatni kezd: decemberre egy tucat, jövő nyárra pedig félszáz városban már saját digitális hálózatot működtet majd. A cég a privatizációs tenderében egyébként azt “jósolta”, hogy 7-10 év múlva a vezetékes telefonpiac 10-15 százalékát tudja majd magáénak. A nyilatkozatok szerint a Retevisión által működtetett vonalak száma tíz év múlva eléri az egymilliót; a cég a következő két évben 100 milliárd pezetát költ hálózata fejlesztésére; az ezredfordulóra pedig már működési nyereséggel kalkulálnak.
A Telefónica 16,3 millió saját vonalat tart számon – mondta el lapunk kérdésére Edward Holland, a cég szóvivője -, azaz minden száz lakosra 40 vonal jut. A szóvivő úgy véli, hogy a cég tarsolyában akad elegendő ötlet ahhoz, hogy ügyfeleit megtartsa. Vadonatúj szolgáltatása például az ingyenes és külön rögzítőt sem igénylő üzenetrögzítés lehetősége mindazon fogyasztók számára, akik digitalizált vonallal rendelkeznek. (Közel kétharmaduk ilyen.) Ugyancsak új a javítószolgálat 24 órás készenléte is. Hogy a verseny valójában mit hoz, azt csak kapiskálják, más előkészületeket így nem tettek – mondta a szóvivő. Mindenesetre úgy remélik, a versenytárs megjelenése gyorsít a spanyol piacban rejlő potenciál kiaknázásában – ahogy ez történt a mobiltelefonok esetében is. E telefonok száma a két évvel ezelőtti félmillióról mára 3,5 millióra gyarapodott, és ebből a Telefónica 2,3 millióval részesedik.