Erőteljesen bővül a gépipari termelés. Az első négyhavi termelési és az első öthavi külkereskedelmi adatok is azt mutatják, hogy a növekedés dinamikája töretlen, s a gépipari szárnyalásnak változatlanul a közúti járműipari, irodagép- és számítástechnikai, valamint a híradástechnikai alágazatok a motorjai.
A gépipar mostani erőteljes növekedését évekkel ezelőtt alapozták meg a külföldi vállalatok: a határokon túli tőke zöldmezős beruházásai 1990-91-ben az autóiparban valósultak meg, majd az elektronikai iparral folytatódtak. Folyamatosan további kapacitásokat építenek ki Magyarországon olyan világcégek, mint például a General Motors, az Audi, az IBM, a TDK, a Philips és a Nokia, nem beszélve a GE Tungsramról vagy az Electroluxról, amelyek a privatizációs vásárlások révén telepedtek meg itt. (Az újabb gépipari beruházásokról lásd táblázatunkat!)
A szakemberek rámutatnak: az elmúlt évek adatai egyelőre azt bizonyítják, hogy a gépipar továbbra is töretlenül fejlődik, s négy év óta folyamatosan és gyorsan bővül termelése. Bizonyítja ezt az is, hogy tavaly az ágazat termelése összehasonlító áron 16,3 százalékkal nőtt 1995-höz képest, s elérte a 923,6 milliárd forintot – miközben a legtöbb fontos ipari ágazat, így például a vegyipar, a kohászat a textil- és papíripar, 3-5 százalékpontos visszaesését könyvelt el 1996-ban. Tény az is, hogy tavaly a teljes ipari termelés is csak 2,3 százalékos növekedést ért el.
Az utóbbi évek fejlődésének jelentőségét mutatja az is, hogy az ipari ágazatok közül lényegében csak a gépipar érte el 1989-es termelésének szintjét. Mindezzel nagymértékű hatékonyságnövekedés is párosult: míg nyolc évvel ezelőtt még 442 ezer alkalmazottat foglalkoztatott az ágazat, addig tavaly már csak alig több mint 160 ezret.
A vázolt kedvező tendenciák folytatódását vetítik előre az ágazatban végrehajtott beruházások is: tavaly a gépiparban 78 milliárd forint értékű fejlesztést regisztráltak, amelyből 56 milliárdot tett ki a gépi berendezések vásárlása. (1995-ben az összesen 36 milliárdos beruházásból 23 milliárdra rúgott a termelőeszközökre költött összeg.) A fejlesztésekben élen jár a közúti járműgyártás: az alágazat csak tavaly 43 milliárdot fordított modernizálásra. A gépgyártók, a villamosipari berendezések előállítói és a híradástechnikai cégek pedig 10-10 milliárdot költöttek beruházásra.
Az ágazat szempontjából igen kedvező a rendelésállomány alakulása is: decemberben például – az 1995. évi tizenkettedik hónaphoz képest – 223 százalékos szintet értek el a megrendelések. A többi ipari ágazathoz képest ez két-háromszoros javulásnak felel meg, nem beszélve arról, hogy az előző év átlagos havi értékesítésére vetítve ez több mint 6 hónap eladásával volt egyenlő. A kiviteli adatok pedig még ennél is kedvezőbben alakultak a múlt év végén: az export rendelésállománya 278 százalékos volt az előző évihez mérten, míg a rendelésellátottság 8,7 hónap értékesítésének felelt meg. A gépiparban rejlő lehetőségeket mutatja az is, hogy az ágazat termelésének exporthányada jelenleg magasabb – 77 százalék – mint bármikor korábban volt, ideszámítva a KGST létezésének idejét is.
Az új tulajdonosok nemcsak tőkét hoztak és kapacitásokat építettek ki, hanem piacokat is az itt gyártott termékeknek. Főleg külhoni vevőkről beszélhetünk, mert miközben dinamikusan növekszik a gépipari kivitel, csökken a belföldi kereslet. A megtelepedett és további terjeszkedésre, valamint kapacitásbővítésre kész külföldi vállalatok – főleg a jármű- és az elektronikai iparban – a termelésükhöz felhasznált alkatrészek és részegységek döntő hányadát importból szerzik be. Több kutatás eredménye szerint a jelentős külföldi tőkével működő itteni cégek importárai magasabbak, mint a magyar vállalatokéi. Ráadásul a külhoni vállalkozások behozatali árai általában gyorsabban emelkednek, mint az exportáraik. Ebből, számos egyéb tényezővel együtt, azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a társaságok tulajdonosai így vonják ki a jövedelmet az itteni cégekből. A multinacionális vállalatok belső elszámoló árai elvben felhasználhatók a nyereség elrejtésére, vagy a más országban működő leányvállalathoz történő átcsoportosítására”. Ezt persze nehéz igazolni, a mérlegadatok ehhez nem nyújtanak elég támpontot. Más vizsgálatok viszont azt támasztják alá, hogy a külföldi beruházókra sokkal inkább jellemző a profit visszaforgatása, mint a tisztán vagy nagyobb részben magyar tőkével működőkre.
Jóllehet, a gépipar termelési és értékesítési adatai között nem különítik el a nagy külföldi cégek zöldmezős beruházásainak adatait, számos összefüggésből arra lehet következtetni, hogy ezek a gépipari növekedés motorjai – nyilatkozta a Figyelőnek Molnár István, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium gépipari főosztályvezető-helyettese. Az ágazat helyzetét jól jellemzi az is, hogy a tradicionálisnak mondható, 300 főnél többet foglalkoztató mintegy 630 gépipari cég ma már nem napi likviditási gondokkal küszködik. Döntő többségük nemzetközi minőségbiztosítással rendelkezik, illetve annak megszerzésén munkálkodik. Ez egyben utal arra is, hogy e cégek többnyire stabil piaci pozíciókkal rendelkeznek, valamint közvetetten arra is, hogy egyre nagyobb arányban beszállítóivá válnak a nagy külföldi cégeknek.
Mivel a gépipari ágazat külföldi tulajdonban lévő legnagyobb társaságai – főleg az autóipari, valamint az irodagép- és számítástechnikai alágazatokban – összeszerelést végeznek, termékeikben kicsi a Magyarországon előállított hozzáadott érték. A multinacionális cégek azonban nemcsak új munkahelyeket teremtettek, hanem érzékelhetően emelték az ágazaton belül az átlagos hatékonyságot is. Jó néhány ilyen nagy cég, mint például a Tungsram, az Electrolux és a Knorr-Bremse, Magyarországon is végez termékfejlesztést, ami jelentős hozzájárulást jelent az itthoni kutatás-fejlesztéshez. Mindehhez hozzá kell tenni azonban azt is, hogy a gépiparhoz tartozó közel tízezer kisebb vállalkozás közül az életképesek is segítségre szorulnak, mert enélkül nem lesznek versenyképes háttéripari szállítói a nagy vállalkozásoknak. A támogatás elnyerésének egyik útja, ha a vállalkozók pályázatot adnak be a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat tenderein.
A gépipari fellendülést mutató statisztikai adatok optimizmusra adnak okot, de nem hagyható figyelmen kívül az – vélekedett Farkas István a Magyar Gépgyártók Szövetségének (Magosz) főtitkára – hogy az ágazat hazai háttéripara fejletlen, s nem is indul növekedésnek addig, amíg a nagy gyártók nem adnak számukra akkora szériamegrendelést, amekkoránál már gazdaságossá válik a termelésük. Árnyalja a helyzetet az is, hogy a gépipar belföldi értékesítése reálértéken folyamatosan csökken: ebből kiindulva pedig megkockáztatható, hogy a beruházási javak iránt nem nő az általános belföldi kereslet, így a növekedés igazából az iparnak csak egy szegmensére korlátozódik. A gépiparban megvalósult zöldmezős termelőkapacitások egy része eszköz-, más része viszont munkaigényes – magyarázta a Magosz főtitkára. Ez utóbbi kapcsán tehát fennáll a veszély, hogy később a hazainál kedvezőbb gazdasági lehetőséget nyújtó országokba telepítik át termelésüket a külföldi beruházók.
A gazdaságkutatók azonban egyelőre optimisták: úgy vélik, hogy főleg a gépiparban folytatódik a külföldi érdekeltségű vállalatok beruházása. A GKI Gazdaságkutató Rt. idei második, májusi előrejelzése szerint is azokon a területeken lehet nagymértékű növekedésre számítani, ahol a külföldi tőkések jelentős tulajdonrészt szereztek és a vállalkozás illeszkedik a anyacég piacaihoz. A kutatóintézet szerint az idén – a korábbi beruházások következtében – a leggyorsabban a közúti járműipar fejlődik, s hasonló pályát fut be az irodagép- és a számítógépgyártás is. Alátámasztja ezt a Kopint-Datorg Rt. júniusi előrejelzése is: az idén áprilisban az irodagép- és számítógépgyártás – nem kis mértékben annak hatására, hogy az IBM székesfehérvári gyárában megkezdődött a termelés – 443, a híradástechnika termékek előállítása 149, míg a közúti járműgyártás 60 százalékkal haladta meg az előző évit.
Minden remény megvan tehát arra, hogy a gépiparban érdekelt vállalatok tovább bővítik termelésüket, növelik exportjukat, s remélhetőleg az egész magyar gazdaságra kihat az ágazat konjunktúrája.