Néhány hét múlva a Csabagyöngyével megkezdődik a szüret. A szőlész egyik szeme sír, a másik nevet, mert jó termés várható, de még azt sem tudja, hová teszi majd a mustot. Az olcsó hamis borok ugyanis áruk miatt alaposan kiszorították a szőlőből készültet. Egyes szakértői becslések szerint mintegy egymillió hektóliternyi eladatlan és nehezen eladható bor pihen a hordókban. (A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megkezdte a készletek felmérését, és két borvidék tapasztalata alapján nem irreális ez a hétszámjegyű szám.)
Ugyanakkor valószínű, hogy az ősszel lelassul, döcögőssé válik a borforgalmazás. Augusztus 1-jétől ugyanis életbe lép az a rendelet, amely szerint csak származási igazolással lehet bort forgalmazni, de az ehhez szükséges nyilvántartáshoz egyelőre se nyomtatvány, se pénz. Pedig Urbán András, a nemzeti tanács főtitkára szerint sok millió forintos kiadással jár majd a nyomtatvány és a kapcsolódó adminisztráció bevezetése, hiszen egy nehezen hamisítható okiratot kell készíteni.
Hamarosan a szakma régi vágya teljesülhet, mert a tervek szerint rövid időn belül a Földművelésügyi Minisztérium a parlament elé terjeszti a hegyközségekről szóló törvény módosítását és a bortörvényt. E két jogszabálynak oroszlánrésze lesz a burjánzó borhamisítás visszaszorításában. A változás egyébként jogszabálytervezetek egész sorának szigorításával máris megkezdődött. Eszerint egyebek között az engedély nélküli ültetvénytelepítés, -kivágás, a kötelező adatszolgáltatás megtagadása, adatok manipulálása, a hatóság számára az ellenőrzés megtagadása is szabálysértésnek minősül. Ilyen esetben a jelenlegi sokszorosára növekvő (50 ezertől 200 ezer forintig terjedő) szabálysértési bírságot kell majd kiróni. Lehetővé, könnyebbé válik a hamis – nem megfelelő minőségű – készlet elkobzása is. (A nem megfelelő minőségű bor forgalmazása 20 ezertől egymillió forintig terjedő minőségvédelmi bírsággal büntethető.) A készülő bortörvény körül azonban még gyűrűzik a szakmai vita. A hegyközségi vélemények szerint a tárca által összeállított tervezeten meglátszik a sietség, az, hogy a tervezettnél két héttel korábban kénytelen volt a kormány elé terjeszteni. A nemzeti tanács azt tervezi, hogy a szükséges módosításokat – ha más lehetőség nem kínálkozik – a parlamenti képviselők segítségével próbálja a törvény elfogadása előtt érvényesíteni.
Mindebből a borisszák arra számíthatnak, hogy a bő termés ellenére drágul a bor. A szőlőből érlelt hegy leve ugyanis drágább eljárással készül, mint a pancsolt. Ha ráadásul az idei olcsó szőlő miatt egyesek felhagynak a műveléssel, akkor egy-két év múlva kevesebb lesz a szőlő, többe kerül a bor. Az idén azonban talán még dőzsölhetnek a borbarátok, ha a helyszűke miatt a készletektől ár alatt megválnak a pincészetek.