A KSH a közelmúltban felmérést készített a gazdálkodó szervezetekről és az egyéni vállalkozókról. A június 30-án véget ért felvételről az Országgyűlés adatvédelmi biztosának irodája megállapította: nem tisztázott, mi lesz a kapott adatokkal.
Az összeírásból statisztikai rendszer készül, amelyből később a kért szempontok alapján lehet mintát választani – nyilatkozta a Figyelőnek az 1,1 millió gazdálkodót érintő összeírásról Balogh Miklós, a KSH elnökhelyettese. Az elképzelések szerint a tevékenységi besorolást európai uniós rendszerbe helyeznék, a gazdálkodó elnevezése, adószáma és tb-folyószámlaszáma alapján pedig nyilvános közigazgatási regisztert hoznának létre. A keresést a cégbíróság, valamint az Apeh címlistája alapján végezték, amit a helyszínen korrigáltak. A választ megtagadók aránya csupán 1 százalékos volt.
Az ügy kapcsán Székely Iván, az adatvédelmi biztos főmunkatársa lapunknak elmondta: számos egyéni vállalkozó, szellemi szabadfoglalkozású és más gazdálkodó kifogásolta többek között a tb-folyószámlaszám és az éves árbevétel megtudakolását. Elsősorban azokkal a személyekkel kapcsolatosan aggályosak bizonyos kérdések, akiknél a gazdálkodás és az azt végző személy adatai fedik egymást. Az ombudsman munkatársa szerint az is kérdéses, milyen technikai- és szervezeti biztosítékok garantálják az adatok védelmét. Balogh Miklós a fentiekkel kapcsolatban kijelentette: személyes adatokat nem regisztráltak, másfelől a KSH “egyirányú utca”, így onnan nem kerülhetnek ki egyedi adatok.
Lapunk kérdésére, miszerint etikus-e megvédeni azokat a gazdálkodókat, akik ugyanarra a kérdésre különböző szervezeteknek vélhetően eltérő választ kívánnak adni, az adatvédelmi szakember így érvelt: az államnak mindig vannak adatsor-egyesítő kísérletei, amit meg kell akadályozni, hiszen ennek – történelmi példák alapján – akár tragikus következményei is lehetnek. “Aki eddig is engedelmes volt, ne változtasson szokásán, míg aki eddig tudatosan vagy véletlenül, de hamis adatokat közölt, most is tehet így” – közölte az adatvédelem álláspontját Székely Iván. Míg a válaszadás megtagadása bírsággal jár, a pontatlan adatszolgáltatás nem; igaz, a KSH szerint a pontosság a gazdálkodók érdeke.
Az adatvédelmi biztoshoz fordulók egyébként hol ezért panaszkodtak, mert ismerősnek, hol azért, mert idegennek kellett számot adniuk a gazdálkodás néhány adatáról. Székely Iván szerint aggályos volt, hogy egyes területeken kft.-k szervezték az összeírást. Kérdéses, hogy ezek a cégek mit kezdtek a birtokukba jutott adatokkal.
Mindenesetre az máris kiderült az összeírásból, hogy a bejegyzett vállalkozások 30-35 százaléka nem működik.