VÁLTOZÁSOK A TÁRSASÁGI TÖRVÉNYBEN – Többet várnak

A cégjogászoknak nem kell újratanulniuk a társasági törvényt. A kormány módosító javaslata ugyanis eleve abból indul ki, hogy a jelenleg hatályos jogszabály alapvetően megfelelő. A leglátványosabb változást a naprakész cégbíróság jelentené, ehhez azonban le kellene dolgozni a felduzzadt ügyhátralékot.

Bár a kormány múlt heti ülésén jóváhagyta a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítását célzó előterjesztést, és a javaslatot be is nyújtotta a parlamentnek, ma még bizonytalan, hogy a honatyák mikorra fogadják el a módosítást. Sárközy Tamás, a kodifikációs bizottság vezetője szerint akkor sem történne nagy baj, ha a választásokig már nem érnének a vita végére a képviselők. Nem gyökeres változtatásokról, hanem csak a szokásos, 6-8 évente esedékes nagygenerálról van ugyanis szó.

Ennek során – a jelenlegi szűkszavú általános rész helyett – a társasági formákra vonatkozó közös szabályokat egy helyen, az első részben foglalják majd össze. Ezáltal a törvénytervezet igyekszik elkerülni a felesleges ismétléseket, a sokszor ugyanarra a szabályra adott eltérő megfogalmazásokat.

A gazdasági társaságok szinte egész Európában konstitutív cégbejegyzéssel jönnek létre: azaz jogilag a bejegyzés időpontjától léteznek. Magyarországon azonban mindmáig visszamenő hatállyal, a társasági szerződés megkötésének időpontjával jegyezték be a cégeket. A módosítás átveszi az európai gyakorlatot. A cég a társasági szerződése ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a cégbejegyzésig úgynevezett előtársaságként működhet, amely üzletszerű gazdálkodást csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet, míg hatósági engedélyhez kötött tevékenységet egészen a cégbejegyzésig nem folytathat.

A másik, minden újonnan létrehozandó társaságot (valamint a törvény által lehetővé tett minimumvagyonnal működő céget) érintő változás a minimális törzstőke mértékének 1 millió forintról 3 millióra, illetve az alapításkor szükséges minimális készpénzigény 500 ezer forintról 1 millió forintra emelése. (A részvénytársaságoknál 10-ről 20 millióra nőne a minimális alaptőke.) A már működő társaságoknak két év alatt kell majd tőkéjüket a megkívánt szintre emelniük.

A kft.-k esetében az új törzstőkeminimum egyben szinte a változások maximuma is. Itt csak a dolgozói üzletrész bevezetése jelent érdekesebb újdonságot. Ez korlátozott forgalomképességű lesz: a társaság ténylegesen dolgozó, illetve nyugdíjba vonult munkavállalói között ruházható majd át szabadon.

A törvényjavaslat átfogóbb reformra csak a részvénytársaságoknál vállalkozik. A törvény különbséget tesz majd a zártkörűen és a nyilvánosan működő rt.-k között. A zártkörűek szervezete, működése több ponton is egyszerűbb lesz, a szabályok a részvényesek számára nagyobb mozgásteret biztosítanak majd, mint a nyilvánosan működőkre vonatkozó előírások. A javaslat újrafogalmazza a részvény típusára, fajtájára, megjelenítési módjára, valamint a részvényosztályra és -sorozatra vonatkozó szabályokat.

A szóban forgó módosítással együtt a parlament elé kerül a cégeljárást kiigazító csomag is. Ennek legfontosabb eleme, hogy a cégbíróságnak a jogi személyiség nélküli társaságok bejegyzési kérelmét az érkeztetéstől számított 30 napon belül el kell bírálnia: döntenie kell a bejegyzésről, vagy a kérelem elutasításáról. Ez alatt az idő alatt csak egy alkalommal kerülhet sor hiánypótlás elrendelésére.

A jogi személyiségű cégekkel kapcsolatos eljárásnál a cégbíróságnak szélesebb körben kell vizsgálnia a bejegyzési kérelemmel összefüggő okiratokat, így a létesítő okirat tartalmát is. Különbség még, hogy ez esetben a cégbíróság ellenőrzési kötelezettsége nem szűkül le a törvénytervezet mellékletében meghatározott okiratok meglétének vizsgálatára, s a bejegyzésre nyitva álló határidő 60 nap.

A cégbíróságoknál a tervek szerint egyablakos ügyintézésre lesz majd mód: a szükséges adó-, tb- és KSH-iratokat itt lehet majd beszerezni, csak a szakhatósági engedélyekért kell máshová menni.

Kérdés azonban, hogy a módosítások hatályba lépésének idejére a cégbíróságok képesek lesznek-e országosan a naprakész ügyintézésre. Ennek legnagyobb gátja egyelőre a Fővárosi Cégbíróság ügyhátraléka (lásd külön írásunkat). A kormány egyelőre úgy döntött, hogy nem ad újabb pénzsegélyt a restancia ledolgozására – előbb eredményeket vár a bíróságoktól. Szeptemberben aztán újra megvizsgálja: kiérdemelték-e a cégbírók az újabb költségvetési támogatást.

Címkék: Hetilap: Röviden