Lassan már csak a nyugdíjas korba lépők emlékeznek arra az időszakra, amikor a benzin literje csak néhány forintba került. A rendszerváltással együtt az árhoz való hozzáállása is megváltozott a mindenkori kormányzatnak. Ez a társadalom számára a közvetett adófajták, s különösen a fogyasztási adó állandó emelésében mutatkozik meg. Ez utóbbit ugyan kivetik az alkoholféleségekre és a dohányárukra is, mégis, az üzemanyagokra terhelt összeg adja a teljes fogyasztási adóbevétel több mint felét. A rendszerváltást tekintve kiindulási alapnak, az 1987-ben egységesen és literenként 15,30 forintos fogyasztási adó mára 48,30-ra, illetve 54,00 forintra nőtt. Ezenkívül 1989-ben külön tételként megjelent az Útalap-hozzájárulás: nevesítését és különválasztását az utak állapotával indokolták. Az eredetileg literenként 2,00 és – ólmozatlan fajtáknál – 1,00 forintos Útalap mára egységesen 15,40 forintra módosult. Felhasználásáról és összegéről a tavalyi hideg tél után kiderült: az így befolyó pénz a javításokhoz nem elegendő.
Korábban, 1992 januárja előtt ugyancsak ismeretlen volt a – Központi Környezetvédelmi Alapnak juttatott – környezetvédelmi termékdíj. A mérsékeltnek tekinthető emelés hatására a díjtétel nagysága 50 fillérről 2,00 forintra emelkedett; az összeg 1996 januárja óta nem módosult. A kőolaj-készletezési törvény elfogadásával annak díját is ráterhelték az üzemanyagokra: összege jelenleg literenként 1,82 forint.
Az adóemelések történetében példa értékű volt 1994., amikor háromszor módosították az adók összegét. Az abszolút számot tekintve viszont egyértelműen 1991. vezet, a maga négyszeri árváltozásával.
Idén januárban az ólmozatlan 95-ös benzin adótartama 13,40 forinttal, az ólmozott 98-asé pedig 12,60 forinttal emelkedett. Hivatalosan senki sem válaszolta meg azt a kérdést, miért is szakított korábbi gyakorlatával a kormányzat, azaz miért emelte az ólmozatlan benzinfajták árát nagyobb mértékben az adalékoltaknál.
A fogyasztási és más adófajták állandó változtatása – összefüggésben a háztartásokat terhelő egyéb kiadások növekedésével – a társadalom szempontjából rendkívül kényes problémákat vet fel. Nem véletlen, hogy az 1990-es taxisblokádot követően, 1995-ben a szocialisták a parlamentben felvetették: a jövőben kizárólag az éves inflációnál kisebb mértékű adónövelésbe hajlandóak bele-egyezni. Így amennyiben a T. Ház az idén elfogadja a jövedéki adótörvény tervezetét, a januártól egyesítendő három adónem – fogyasztási adó, Útalap és környezetvédelmi termékdíj – összege együttesen is csak 10,5 százalékkal, áfával együtt 14,60-14,70 forinttal növeli majd az autósok üzemanyagterheit.