Közel százesztendős fennállása óta nem először kerül vállalkozói pozícióba a nemzeti távirati iroda, amely a negyvenes évek végéig rt.-ként tett eleget tájékoztatási, hírszolgáltatási kötelezettségének. Most a parlament ismét a büdzsén kívülre terelte az eddig 700 milliós nagyságrendű központi finanszírozásban részesített intézményt. A kormányzat álláspontja szerint az MTI nem illeszkedik a költségvetési szervezetek közé. A hírügynökség annyiban mindenképp kilóg a sorból, hogy szolgáltatásait kvázi kereskedelmi forgalomban értékesíti, vagyis eladja híranyagait. Egy május 30-i kormányhatározat ugyanakkor meghagy némi kiskaput az állami támogatás további folyósítására. Eszerint a költségvetés idei általános tartalékából, valamint a jövőre előirányzott céltámogatási keretből dotálják tovább az rt.-t. Hogy pontosan mennyivel, azt még nem tudni, viszont rövid távon aligha úszhatja meg kevesebből az állam, mintha a büdzsén belül tartotta volna az irodát.
A cég alapításkori saját tőkéje 2,558 milliárd forint, ebből 1,750 milliárd a jegyzett tőke, és 808 millió a tőketartalék – rendelkezik az alapító okirat. Az alaptőkéből a Pénzügyminisztérium (PM) 250 millió forintot szán pénzbeli hozzájárulásra, a többi apportként kerül a társasághoz. A forrás körül azonban nincs egyetértés a tárca és az Országgyűlés költségvetési bizottsága között. A PM elképzelései szerint a pénzt az MTI ez évi költségvetéséből kellene kiszakítani, míg a bizottság a fentebb már említett általános tartalékból finanszírozná a cégalapítást. Préda Tibor, az MTI pénzügyi igazgatója a PM tervében azt kifogásolja, hogy azzal az MTI Rt. vagyonvesztést szenvedne el. A megcsappant költségvetési támogatás miatt ugyanis kénytelenek lennének hozzányúlni a 250 milliós tőkéjükhöz.
További kérdés, mi lesz az adósságállománnyal. Az első problémás pont már a kötelezettségek mértékének megállapításánál felmerül. Az rt.-vé alakulásról szóló határozati javaslat melléklete szerint több mint 850 millió forint a hírügynökség tartozása, ugyanakkor Préda Tibor csak 300 milliónyiról tud, amelynek meghatározó részére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tart igényt. (E követelés rendezéséről még nem született határozat, de értesüléseink szerint az újdonsült cég adósságátütemezéssel próbál majd időt nyerni. Az adóhivatalnak az előző hónap elejéig mintegy 100 millióval szintén adósok voltak, de egy júniusi kormányhatározattal ez a gond lekerült a vállukról.)
A jelentős eltérés oka, hogy az országgyűlési anyagban az MTI tavaly év végi vagyonmérlege szerepel, ami az azóta történt adósságtörlesztést még nem tartalmazza. Préda Tibor azt sem tartja kizártnak, hogy a PM az átalakulás tervezett költségigényeit is előre ráterhelte az MTI-re. Számításaik szerint például a cég majd félezer alkalmazottjából 70-80 dolgozó számíthat felmondólevélre, ez pedig százmilliós kiadást okozhat.