A hiánypszichózishoz vezetően gyenge, 3,5 millió tonnára becsült tavalyi termés után idén hozzávetőleg 5 millió tonna búza kerülhet a magtárakba. A világpiac azonban az idén a kenyérnek való árát jóval kevesebbre taksálja. A hét elején jellemző, tonnánkénti 130-135 dolláros mexikói-öbölbeli fob üzletkötésekből kiindulva a magyar búza ára – a tengerre jutás 25 dolláros költségét leszámítva – dunai fob paritáson valahol 110 dollár körül lehet. A hírek szerint azonban az exportra dolgozó nagykereskedők ennél csak néhány dollárral alacsonyabb áron hajlandók vásárolni. Ennek megfelelően a vételi oldal ma a fizikai piacon a dunai kikötőkben tonnánként 20,7-21 ezer forint körül szóródik. Ebből levonva a szállítási, okmányolási és növényegészségügy-vizsgálati költségeket, a termelők telephelyén tonnánként már csupán 17,5-18 ezer forintos ár adódik. A tavaly 22 ezer forintról induló, majd egészen 30 ezer forintig száguldó felvásárlási árakat tekintve nem csoda, hogy ezt az árszintet a termelők egyelőre nem hajlandók elfogadni. Szórványos üzletkötések ugyan történnek, a termelők többsége azonban ragaszkodik a korábbi, 20 ezer forintot meghaladó árelképzeléséhez. Az exportőrök azonban – a világpiac által behatárolva – nem fognak többet adni a magyar búzáért.
Mindezek fényében, az elkövetkező időszakban a fizikai piaci és a határidős búzajegyzéseket a hazai felhasználók és termelők erőviszonya határozza majd meg, amit esetleg érdemben befolyásolhat egy állami beavatkozás is. A legfőbb hazai vevők, a malmok – látván a belföldi felhasználást mintegy 2 millió tonnával meghaladó termést – egyelőre nyeregben érzik magukat, és nem sietnek készleteik feltöltésével; várnak a 18 ezer forintos búzaárra.
A termelők kezében egyetlen fegyver maradt: az áruvisszatartás. Ennek mértékét egyelőre nem könynyű megbecsülni, de több piaci megfigyelő szerint is igen jó esély van arra, hogy a raktározás idén tömeges méreteket ölt majd. Az árutulajdonosokat ebbe az irányba tereli, hogy az állam a közraktárban tárolt étkezési búzára ma már 70 százalékos kamattámogatást ad. Ráadásul az ókukorica piacán az elmúlt hónapokban lezajlott események is azt mutatják, hogy tömeges mértékű áruvisszatartás esetén még egy feleslegekkel terhelt piacon is el lehet érni bizonyos áremelkedést. Különösen akkor, ha a hazai felhasználók késztermékárai a jelenleginél magasabb nyersanyagköltséget is elbírnak.
Az elmúlt időszak csapadékos időjárása egyébként a Budapesti Árutőzsdén felerősítette a terméssel kapcsolatos minőségi félelmeket, aminek folytán a malmi búza határidős jegyzései – a július elsején bekövetkezett mélypont után – két hét alatt mintegy 1200 forintot emelkedtek. Az irányadó augusztusi jegyzés csak néhány napig csúszott be a lélektaninak tekinthető, tonnánkénti 20 ezer forintos szint alá, és e hét keddjén ismét átlépte a 21 ezer forintos határt.
A jövőről a szereplők véleménye megosztott. A fizikai szállításban érdekeltek még várnak a tőzsdére menetellel: a piac erőteljesen spekulatív jellegű. Az eladók a termelői oldal megtörésére számítanak, a vevők pedig (a tavalyi áraktól 5-6 ezer forinttal elmaradó jegyzések miatt) inkább a már három hónapja tartó csökkenő trend megfordulására játszanak.
Egyelőre kevés jel mutat arra, hogy a világpiacot már huzamosabb ideje uraló csökkenő trend megfordulna; a fő gabonatermelő vidékeken mindenhol igen kedvező termésre van kilátás – állítja Juhász Csaba, a nemzetközi gabonakereskedelemben jól ismert Glencore Grain Rotterdam B.V. budapesti irodájának vezető munkatársa. Sőt, ha a meglehetősen hektikus amerikai szójapiac az új termés betakarításával végre nyugovóra tér, a nemzetközi jegyzések tovább csökkenhetnek. A szakember véleménye szerint egyébként a magyar búza fő felvevő piacát továbbra is az észak-afrikai országok jelenthetik. Úgy tűnik, a Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát sújtó árvizek érdemben nem növelik majd a keresletet a magyar búza iránt. Komoly versenyt jelent viszont az augusztusban induló, 2 millió tonnára becsült román export. Pozícióinkat az sem javítja, hogy Jugoszlávia és Ukrajna szintén nagyobb kivitelre készül, és az Európai Unió is előbbre hozta a gabonaexport startját. Ha viszont júliusban – az áruvisszatartás miatt – a magyar kivitel csak kis tételben indul meg, az a havi 200 ezer tonnára becsült kiszállítási kapacitás, és a 2 millió tonnás exportárualap miatt később komoly feszültségekhez vezethet.