Továbbra sem tervezik a szervezet intézményesítését; a CEFTA a mostani “laza” formában töltheti be leginkább célját – mondta el magyar újságíróknak a hétvégi ülés szünetében Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter. A szóban forgó célok pedig: a tagországok gazdaságának felkészítése az EU-tagságra, továbbá a régió kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztése, illetve újraélesztése.
A kiszivárogott hírek szerint éles hangú vitáktól sem mentes ülésen számos, a CEFTA rövid távú működését lényegesen befolyásoló kérdés is napirendre került. A soros elnöki tisztet betöltő Szlovénia csatlakozása óta vonakodik “magáévá tenni” az agrárkereskedelemre vonatkozó liberalizációs szabályozást: folyvást kvótákkal és kivételekkel próbál ügyeskedni. A többi tagország – megelégelvén a szlovén hozzáállást – pénteken felszólította Ljubljanát, hogy mutasson legalább készséget a kompromisszumra. Marjan Senjur szlovén ipari és kereskedelmi miniszter emiatt először túsz-szerepben látta országát, majd később úgy vélekedett: valóban nem lenne célszerű nagy számban és hosszú ideig kivételeket fenntartani. A szervezet egyelőre nem helyezett kilátásba szankciókat, mert a szeptember közepén ugyancsak Szlovéniában, Portorozsban esedékes kormányfői találkozóig szakértői szinten szeretnének megegyezésre jutni Ljubljanával. Hazánk egyébként évente mintegy 100 millió dollár értékben szállít agrár-, illetve élelmiszer-ipari termékeket az országba, így jelentős magyar érdekek fűződnek a kérdés rendezéséhez.
A hazai exportőrök számára különösen a nemrégiben bevezetett cseh, illetve szlovák vámletét kérdése húsbavágó, ez ugyanis a két országba irányuló kivitel mintegy 40 százalékát 2 százalékos teherrel sújtja. Bár a vámletét bevezetésével szemben jogi és belgazdasági kifogás nem emelhető, a többi CEFTA-tag azt sérelmezte, hogy Prága és Pozsony nem jelölte meg a letét megszüntetésének dátumát. A bizottsági ülésen a két érintett miniszternek szegezték a kérdést, viszonylag határozott választ azonban csak a szlovák gazdasági minisztériumi államtitkár adott: az idei év végét jelölve meg záró időpontként. Karel Kühn cseh ipari és kereskedelmi miniszter a makrogazdasági jelzőszámok javulásához kötötte az intézmény felszámolásának megkezdését. Magyarország mindenesetre addig is a rendszer differenciált alkalmazását kérte partnereitől.
Lengyelország sem úszta meg a kritikát, Varsó ugyanis nemrégiben az agrárimport korábban meglévő vámmentességét függesztette fel az Európai Unióból (EU) érkező, belső piacát fenyegető import miatt. Diszkriminálni azonban nem akart a lengyel kormány, így a döntés érvényességét a CEFTA-országokra is kiterjesztette. A többi tag elsősorban elvi kifogást emelt a varsói döntés ellen, mondván: legalábbis illett volna előzetesen konzultálni. Wieslaw Kaczmarek gazdasági miniszter ígéretet tett arra, hogy lehetőségeikhez mérten a lehető leghamarabb konzultálnak a tagországokkal erről a kérdésről. Kaczmarek egyébként úgy vélte: a jövőben kívánatos lenne kiterjeszteni az egyezmények hatályát a szolgáltatásokra, illetve a tőkeáramlásokra is.
Szóba került a – szemlátomást emelkedő ázsiójú – szervezet bővítése is. Bledben egyelőre Bulgária kapott kedvező jelzéseket. A tagok úgy határoztak, hogy felgyorsítják a tárgyalásokat Szófiával, mivel teljesítette az alapfeltételeket, azaz tagja lett a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO), és szabadkereskedelmi szerződése van az EU-val. A jelenlegi elképzelések szerint Bulgária a jövő év január elsejével a CEFTA teljes jogú tagja lesz.
Kedvező fejlemény, hogy a New York-i CEFTA befektetői konferencia nyomán Japán hasonló tartalmú és célú összejövetel rendezésének igényével jelentkezett – ráadásul a rendezvény teljes költségét a japánok állnák. Az időpontról egyelőre nem döntöttek, ám az biztató, hogy a távol-keleti befektetők szemében is mind vonzóbb terep a CEFTA-térség.