Nem mért csapást az üzleti világra a Gordon Brown pénzügyminiszter által beterjesztett brit költségvetés. A pénz- és tőkepiacokról – átmeneti bizonytalanság után – már a múlt heti bejelentés napján pozitív visszajelzések érkeztek: a Cityben a száz legfontosabb részvény árfolyammozgását követő index, az FT100 rekordszinten zárt. A brit valuta ugyancsak erősödött. A német márkával és a francia frankkal szemben 1991 augusztusa óta nem látott magasságba emelkedett a font (a pénzpiacokon 2,96 márkán és 9,99 frankon jegyezték), amely további támaszra számíthat, miután szinte bizonyos, hogy a Bank of England az infláció szinten tartása érdekében napokon belül kamatot emel. A sajtófogadtatás is kedvező volt; az írások többsége szerint a beterjesztett büdzsé úgy tesz eleget a népnek, hogy közben az üzleti körök sem sínylik meg túlságosan a tervezett lépéseket. A szemfényvesztés jól sikerült, az érintettek nem vették észre a furkósbotot – fogalmaztak a kritikusabb szakértők. A valóság ugyanis az, hogy a kormány két éven belüli 10 milliárd fontnyi adóbevételi többletre akar szert tenni. Az ezt szolgáló intézkedések legfontosabb eleme az az egyszeri profitadó, amelyet a konzervatív kormányok által az elmúlt 18 évben privatizált és azóta kiugró nyereséggel működő közszolgáltatókra vetnének ki. Ezek közé tartozik többek között a British Telecom, a British Gaz, a British Energy, a National Power és a PowerGen. Hogy sikerül-e a terv megvalósítása, amelynek révén 4,8 milliárd font vándorolna az államkasszába, az ma még kérdéses. Az érintettek ugyanis már a választások idején jelezték, hogy peres úton próbálják megvétózni a munkáspárti elgondolást.
Hasonló ötlettel mellesleg már a konzervatívok is próbálkoztak. Margaret Thatcher 1981-ben a bankokat “sarcolta” meg különadóval, amely akkor 355 millió fontra rúgott, ám mai árfolyamon az összeg 1 milliárd fonttal lenne egyenértékű. Visszatérve a Labour aktuális adópolitikájához: a vállalati adókat azonnali hatállyal 33 százalékról 31 százalékra, a kisvállalatokét pedig 23 százalékról 21 százalékra csökkentik. A személyi jövedelemadó esetében a Blair-kabinet bejelentette, hogy 20-ról 10 százalékra csökkentik az alsó kategória adósávját, ám az időpont már homályban maradt. A háztartási energia forgalmi adója 8-ról 5 százalékra csökken szeptemberben, s a gázszámla 2 százalékos mérséklődésére is számíthatnak a magánemberek, akikre azért kellemetlen meglepetések is várnak. Így – a környezetvédelem álcája alatt – emelkednek az autópályadíjak és a benzinár, de drágul az alkohol és a dohány is. Az ingatlaneladások után fizetendő illetéket ugyancsak növelik, ugyanakkor jövő áprilistól mérséklik az ingatlanhitelek adóját.
Segély helyett munkát – ez a szociális ellátási rendszer alapos átalakítását is tervező költségvetés legfontosabb mottója. A kormány több elemből álló kedvezményrendszert léptet életbe az ifjú munkanélküliek alkalmazásának elősegítésére. A magáncégek 25 évnél fiatalabb, tartósan állástalan jelentkezők alkalmazása esetén fejenként heti 75 font állami támogatást kapnak. A fiatalok munkaalkalomhoz juthatnak valamilyen közmunkaprogramban, csatlakozhatnak önkéntes jótékonysági szervezetekhez, illetve részt vehetnek oktatási, képzési programokban is. Minderre 3,5 milliárd fontot különít el a Blair-kabinet. A kormány reményei szerint az új rendszer 250 ezer fiatal állásnélküli problémájára hozhat megoldást.