Immár 43 szervezet végez biztosítási tevékenységet Magyarországon: az év első negyedében 20 biztosítóintézet és 23 biztosítási egyesület küldte meg jelentését az Ábifnak üzleti eredményeiről. Ezek az adatok persze nem alkalmasak arra, hogy állandó folyamatokat vázoljanak fel. Az ezekre épülő felügyeleti jelentés azonban egyfajta sajátos “villanófényként” rávilágíthat arra, hogy milyen folyamatok várhatóak az idei évben a biztosítási piacon, mely területeken és mely társaságoknál jelentkezhetnek nehézségek.
Az elmúlt fél évben hat új – zömében külföldi érdekeltségű – társaság jelent meg; ezek elsősorban olyan szolgáltatásokkal szeretnének betörni a piacra, amelyek kívül esnek a már működő kompozit társaságok “látókörén”. A német tulajdonban lévő Hermes Biztosító például a hitelbiztosításokra szakosodott, míg az Európai Utazási Biztosító az utazásokhoz kapcsolódó módozatok terjesztésére alapozza tevékenységét. Az “újoncok” másik csoportja (a svájci Winterthur és Zürich, valamint a holland tulajdonú ABN-Amro Magyar Élet- és Nyugdíjbiztosító) az életbiztosítási piac várható növekedésében látja a fantáziát: az idetartozók elsősorban a hosszú távú lakossági megtakarításokért folytatott vetélkedésbe próbálnak különféle egyedi módozatokkal bekapcsolódni. Egyelőre kakukkfiókának számít a korábban illegális biztosítási módozatok terjesztéséről elhíresült osztrák Grawe Életbiztosító, amely az év elején kapta meg működési engedélyét a felügyelettől.
A társaságok az idei első negyedévben összesen 12,7 millió szerződést kezeltek; ebből alig 120 ezer jutott a biztosítási egyesületeknek, a fennmaradó részen a biztosítóintézetek osztoztak. Hasonlóak az arányok a díjbevételeknél is: az ágazat 51,1 milliárd forintos bevételéből mindössze 359,9 millió forint volt az egyesületek teljesítménye, a többit a társaságok könyvelték el.
A díjbevételek megoszlását vizsgálva elmondható, hogy az ÁB-Aegon és a Hungária Biztosító (HB) változatlanul őrzi vezető helyét a piacon: ketten együtt az összes bevétel több mint felével rendelkeznek (lásd erről bővebben táblázatunkat.) A piac élén a Hungária áll, egyharmados részesedéssel, az ÁB-Aegon pedig egyötödnyi részt tudhat a magáénak. Rajtuk kívül két cég – a Providencia Biztosító és a holland Nationale-Nederlanden (N-N) – bír még egytizedesnél nagyobb részesedéssel. A fennmaradó 30 százalékon további 16 társaság osztozik.
Az egyes üzletágakat nagyító alá téve szembetűnő, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva mekkora eltérések tapasztalhatók még a piacot vezető társaságok teljesítménye között is. A HB összes bevétele nagyjából a piaci átlagnak megfelelően alakult – a növekedés meghaladja a 25 százalékot. Szembeötlő azonban az életbiztosítási bevételek felfutása: a német tulajdonban álló társaság – a másfél éve kinevezett új vezetés által meghirdetett üzletpolitikának megfelelően – erőteljes lépéseket tett azért, hogy minél nagyobb szelethez juthasson az életbiztosítási megtakarítások tortájából. Negyedéves életbiztosítási díjbevételei meghaladták az egymilliárd forintot: a társaság egy év alatt lényegében megduplázta az üzletághoz kötődő forgalmát. Egyes híresztelések szerint azonban ebben a növekedésben nem kis szerepe van annak, hogy a társaság nem ritkán sajátos árukapcsolást is alkalmaz az ügyfeleivel szemben, és más biztosítások – például a casco – megkötésének feltételévé teszi egy “hungáriás” életbiztosítási szerződés aláírását. Az mindenesetre tény, hogy az életbiztosítással foglalkozó társaságok között a HB könyvelhette el az egyik legnagyobb arányú bevételnövekedést.
Távolról sem ilyen kedvező a kép, ha a piacvezető egyéb bevételeit vizsgáljuk meg. Itt a növekedés üteme az átlag alatt marad (22 százalékos), ráadásul a 15,3 milliárd forintos bevétel közel fele (7,4 milliárd forint) a kötelező gépjármű-biztosításból származik. Megfigyelők szerint elsősorban épp emiatt az aránytalanság miatt nevezik a HB-t sokan egyetlen (agyag)lábon álló óriásnak. A cég léte ugyanis erősen kötődik a ma még hatósági díjszabás alá eső módozathoz. Nagy kérdés azonban, hogy a kötelező biztosítás árának tervezett liberalizálása miként érinti majd a társaság helyzetét. Könnyen lehet ugyanis, hogy a kialakuló árverseny során a HB ezen a piacon meglévő közel 60 százalékos részesedése jelentősen csökkenni fog. Mindenesetre a társaság az utóbbi időben komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy több lábra álljon: erőteljesen növelte az ipari, vállalati biztosításokból származó bevételeit, ugyanakkor olyan – eddig “tabunak” számító – területekre is bemerészkedett, mint a hitel- vagy pénzintézeti biztosítások. További előrelépést jelenthet a Takarékbankban nemrégiben szerzett ötszázalékos tulajdoni részesedés (Figyelő, 1997/17. szám). Ennek révén a HB kiterjesztheti tevékenységét a vidéki lakosság felé, a hitelintézettel karöltve pedig összetett pénzügyi szolgáltatásokat (lakástakarék-pénztár, befektetési termékek, bankbiztosítás) is képes lesz nyújtani.
Jóval bonyolultabb a második helyen álló, holland tulajdonú ÁB-Aegon Biztosító helyzete. A társaság negyedévi mutatóit az egy évvel korábbiakhoz hasonlítva kitűnik, hogy az összes bevétel csupán 4 százalékkal növekedett – azaz reálértéken csökkenés következett be. Különösen az életbiztosítások területén szembetűnő a változás: míg 1996 első három hónapjában közel 4,5 milliárd, idén csupán 4,3 milliárd forint volt az üzletágból származó bevétel (azaz nominálértéken is 4 százalékos bevételcsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni). Mindezek tükrében nem meglepő, hogy az ÁB idén először elveszíteni látszik vezető pozícióját az életbiztosítási piacon, és a második helyre szorul a bevételeit továbbra is látványosan növelő N-N mögött. Az egyelőre kérdés, hogy pillanatnyi megtorpanásról vagy mélyebb válságról van-e szó. A szakértők véleménye abban azonban nagyjából megegyezik: az ÁB korábbi években kötött fixdíjas biztosításainak kifutása és korszerűbb – inflációkövető – módozatokra való átalakítása egyelőre nem megy minden vérveszteség nélkül. Mindezt pedig csak tetézi a társaság szervezeti és szerkezeti átalakítása.
Árnyalattal jobb a helyzet a nem-életbiztosítási üzletágban. A társaság hagyományosan erős pozíciókkal rendelkezik a lakásbiztosítások területén, de nem elhanyagolható a gépjármű-biztosítások és a gazdálkodó szervezeteknek nyújtott konstrukciók állománya sem. Ezekből az első negyedévben összesen 5,3 milliárd forintnyi bevétel származott, ami 12 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezzel együtt összesített mutatói alapján az első negyedévben az ÁB érdemli ki a biztosítási piac “citromdíját”, hiszen – a speciális feladatokat ellátó Magyar Exporthitel Biztosító kivételével – ennél a társaságnál volt a legkisebb a növekedés.
A harmadik helyen álló osztrák-magyar Providencia Biztosító hasonló gondokkal küszködik, jóllehet, ez fő mutatóin vajmi kevéssé látszik. A három havi 5,8 milliárd forintos díjbevétel például 36 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül azonban eltolódás figyelhető meg a nem-életbiztosítási üzletág javára: az ebből származó bevételek 46 százalékkal, míg az életbiztosításiak csupán 15 százalékkal növekedtek. Ezzel a Providencia részesedése a nem-életbiztosítási piacon 10-ről 12 százalékra nőtt, az életbiztosítások területén pedig 11-ről 10 százalékra csökkent.
Jóval világosabb a negyedik helyen álló holland N-N Biztosító bevételi szerkezete: a társaság 1991-es alapítása óta kizárólag életbiztosításokkal foglalkozik, ezen a területen ér el évről évre jó eredményeket. S bár a növekedés dinamikája itt is csökkenni látszik, az 5,05 milliárd forintos díjbevétel még mindig 31 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ennek köszönhetően az N-N először vette át hivatalosan is a vezető helyet az ÁB-tól az életbiztosítási piacon.
A kárkifizetések és szolgáltatások első negyedévi összege 18,9 milliárd forint volt, ami mintegy 11,8 százalékkal magasabb, mint volt az előző év azonos időszakában. Általában elmondható, hogy a nem-életbiztosítások kifizetései közel négyszeresen meghaladják az életbiztosítási ágét: az első negyedévben a társaságok 3,9 milliárd forintot fizettek ügyfeleiknek életbiztosítási kötvényeik után; ugyanez az összeg a nem-életbiztosítások esetében 15 milliárd forint volt.
Az ügyfeleknek fizetett különféle kártérítések tekintetében szintén a két nagy a listavezető, összesen 12,8 milliárd forinttal (a HB 7,9 milliárdot, az ÁB pedig 4,9 milliárd forintot fizetett ki így). A sort a Providencia (1,7 milliárd) és a Generali (1,2 milliárd) folytatja. A legmagasabb kárhányaddal (51,8 százalékkal) viszont az ÁB-Aegon működött – a HB esetében ez az érték csupán 48,2 százalék volt.
Fontos elem, hogy a biztosítók – a korábbi évek veszteségeit leküzdve – immáron folyamatosan nyereséget mutatnak ki mérlegükben. Ennek megfelelően a társaságokat az első negyedévre vetítve 65,5 millió forintnyi társaságiadó-, 46,5 milliós áfa-, 620 millió forintos szja- és 164,2 millió forintot kitevő helyiadó-fizetési kötelezettség terhelte.
A jövedelmező gazdálkodásban nem kis része van annak, hogy a társaságok foglalkoztatáspolitikája erőteljesen átalakult az elmúlt időszakban. Ennek következtében egyre csökken a saját állományú dolgozók száma, miközben fokozatosan növekszik az egyéni vállalkozóként, bedolgozóként tevékenykedő üzletkötők állománya. Ez a tendencia idén is folytatódott. Ennek nyomán, az első negyedév végén a biztosítók által foglalkoztatott 27 291 munkavállalóból 9233-an voltak “belső” üzletkötők, 7952-en pedig bedolgozóként, egyéni vállalkozóként tevékenykedtek. Az ágazat egészét tekintve az első negyedévben a jutalékok 100 millió forinttal meghaladták a bérkifizetések 3 milliárd forintos összegét. A jutalékok 36,8 százalékát a saját állományú üzletkötőknek, 55,7 százalékát pedig a bedolgozóknak és az egyéni vállalkozóknak fizették ki a társaságok.