A számítógépes rendszerek jelentősen meggyorsítják a cégek egyes részei közötti információáramlást. Az Internet és a World Wide Web lehetőséget ad arra, hogy képben, hangban és szövegben, minimális számítógépes szakértelemmel információt fogyasszunk, cégen belül és kívül. Úgy tűnik azonban, a felhasználók mintha összekeverték volna a célt és az eszközt.
Az Internetet némely vállalatvezető arra használja, hogy ellenőrizze munkatársait. Ez jó néhány cégnél már olyan méretűvé vált, hogy az egyének magánélethez való jogát is veszélyezteti. Minden eddigi információs rendszer közül az Internet felhasználása korlátozható és ellenőrizhető a legjobban, a leghatásosabban és a legolcsóbban. Nem véletlen, hogy az egyik hazai számítástechnikai cég a nemrégiben tartott biztonságtechnikai kiállításon – némi történelmi áthallással – a Big Brother (Nagy Testvér) nevet adta Internetfigyelő-, ellenőrző programjának, amit a rendőri szervek és vállalatok figyelmébe ajánlott.
A Nagy Testvér ugyanis – ha akarják – követheti az ember véleményét, gondolatait az információ világában. Lehet tudni, ki mennyit fordul a cég adataihoz, s ezt lehet jutalmazni vagy büntetni. Lehetőség van arra is, hogy a belső Internet- (intranet-) technológia segítségével használják az információkat, kiküszöbölve ezzel a papírra vetés egyre drágább és bonyodalmasabb eljárását, no meg az illetéktelen tekinteteket. S miközben egyesek e belső rendszer kialakításáról gondolkodnak, mások a nemkívánatos irányzatokat követik, növelve a korábbi évtizedekben kiátkozott cenzúrát. (A módszerre itthon is akad példa. A Westel 900 Internet például – egyedül a hazai szolgáltatók közül – csak előzetes cenzúra után hajlandó a bérelt WEB-helyre a bérlő információit felrakni.)
Ahhoz, hogy a kereskedelemben sikerrel alkalmazhassuk az Internetet, az kell, hogy minél több embernek legyen vele kapcsolata. Ez a mostani eszközökkel kizárólag politikai és kereskedelmi döntés kérdése. És ha a megfelelő célközönség rendelkezik a szükséges technológiával, a bankrendszer internetes csápjait is meg kell teremteni, hogy hitelkártyával vagy átutalásokkal biztonságosan fizethessenek a vásárlók, akár egészen kis összegekre is. Ezt ma sajnos több momentum hátráltatja. Az egyik az Egyesült Államok rejtjelexport-politikája, amely korlátozza a valóban biztonságosan használható titkosító és azonosító algoritmusok alkalmazását; ehhez – a bűnözés elleni harc jegyében – a nyugat-európai országok némelyike is csatlakozott. A másik az adóhivatalok vizsla szeme: mindent ellenőrizni akarnak, itthon és külföldön egyaránt.
Ebben a furcsa, ellentmondásos világban fejlődik az Internet, amelynek töretlen átalakulásait – úgy tűnik – semmi sem gátolhatja. Már Magyarországon is több internetes áruház működik. Ezek között vannak olyanok, amelyek a számítástechnikai szakmának szólnak. Mások – sokkal szélesebb körben – élelmiszert, vagy egyéb fogyasztási cikket árulnak. A hazai WEB-kínálók között találhatunk könyvárust, hanglemezcéget, több televíziós csatornát, videokölcsönzőket is. Tevékenységük bővítését azonban megakadályozza a hazai helyzet: nem lehet egyelőre biztonságosan fizetni a NET-en. Így marad az előzetes átutalás, a telefonos egyeztetés, a kiszállításkori készpénzfizetés és a többi őskőkori módszer.
Az áruházi láncok Németországban már régebben “felköltöztek” a hálóra, s a rendszeren keresztüli eladásaik állandóan nőnek. Egyesek a nálunk is jelenlévő láncok német szerverein át rendelnek, amit a cégek természetesen gond nélkül képesek leszállítani. Ez érthető, hiszen a multimédia CD-n kiküldött katalógus, kombinálva az Internettel az egyik leghatékonyabb kereskedelemszervező eszköz. Az árut ugyanis itt sokkal jobban be lehet mutatni, mint egy teleshopban, s ráadásul az ember önszántából veszi elő. A reklám-CD jóval olcsóbb, mint egy 15 oldalas színes katalógus: megfelelő példányszám esetén nálunk akár száz forintra is csökkenthető az önköltsége. Ugyanakkor a képi és hangzó anyagoknak sincsen akadálya, hiszen így egy zenedarabból, egy videóból akár előzetest is mutathatnak. CD-katalógus használatakor az Internet a rendelés olcsó eszköze, és azon keresztül lehet a mindenkori aktuális információkat elküldeni a felhasználóknak.
Az új média magához hasonítja a kor hagyományos eszközeit is. Van Internet-rádió, van Internet-televízió, de a legfontosabb gazdasági tényező az Internet-reklám. Ehhez az első kezdeményezéseket Magyarországon most teszik meg, az Internet Link Exchange nevű kezdeményezéssel. De ebbe a sorba tartoznak az Interneten megjelenő, ingyenesen olvasható jó minőségű újságok, szórakoztató magazinok is. Végre felismerték: az internetes dolgoknak nem kell kapcsolatban lenniük a számítástechnikával, mint ahogyan az újságos standon kapható lapok is az élet minden területével egyformán foglalkozhatnak. A beruházási igénye egy ilyen rendszernek jóval alacsonyabb, mintha valaki rendszeresen nagy példányszámú exkluzív katalógust adna ki, vagy akár egy helyi rádiót üzemeltetne. Az interneten egy-egy potenciális fogyasztó elérési költsége kisebb, mint a tévé- és rádióreklámok esetében.
Az effajta kereskedelem rövidesen hazánkban is megkezdheti diadalútját. Az erre szakosodott szolgáltatók most vannak kialakulóban. Ugyanakkor az Internet egyre jobban terjed, s a versenyhelyzet immár a szolgáltatókat is árcsökkentésre kényszeríti; persze a telefonszámlának is jelentősen csökkennie kellene, hiszen egyre inkább már csak ez a korlátozó tényező. (Egy példaértékű kezdeményezésről lásd Árbravúr című írásunkat a 31. oldalon. A szerk.) Az Internet-szolgáltatók alaptevékenységük végzése mellett – annak eszközeit felhasználva – mind többen kezdik el a tartalomszolgáltatást, az elektronikus áruházak, kereskedelmi ügyfélszolgálati centrumok üzemeltetését.
A vállalati belső, intranet-kapcsolatok fejlődése már nem ilyen dinamikus. Ezt a rendszert sokan úgy használják, mint a korábbi hagyományos számítógépes hálózatot – elsősorban az elektronikus postára és az adatbázis-kezelésre építenek, amit a házi vállalati informatikai rendszerekben alkalmaznak. Az elektronikus posta előnyei ebben a közegben nyilvánvalóak, hiszen jelentősen megnöveli az ügyiratok forgási sebességét, az információk célzott helyre való juttatását. E technológia térhódítását hozhatja az államigazgatásban, ha néhány éven belül törvény születik a hiteles elektronikus okiratokról, és amikor a papírdokumentumokat joghatályosan helyettesíthetik majd azok számítógépes másai.
Az Internet elterjedésének második lépcsője itthon még csak csírájában van meg. Ősszel adják át Bécsben azt a fénykábeles tévéhálózatot, amely a sok kábeltévé-program mellett megfelelő széles sávú internet-összeköttetést is tud előfizetőinek nyújtani. Erre nálunk még várni kell egy ideig, pedig néhány kábeltévé-társaság területén már megindultak hasonló szolgáltatások. Ezek elterjedése a tévéreklám megjelenéséhez hasonlóan forradalmasíthatja a kereskedelmet.