A PAKTUM

A stabilitási és növekedési paktum célja, hogy a költségvetési hiányok ne szaladjanak el (a GDP 3 százalékán belül maradjanak); az infláció és a kamatlábak tartósan alacsony szintűek legyenek; fenntartható gazdasági növekedés valósuljon meg magas foglalkoztatási szint mellett. A paktum legfontosabb elemei a következők: – Minden tagállam vállalja, hogy középtávon nullszaldós vagy szufficites költségvetési egyenleget alakít [...]

A stabilitási és növekedési paktum célja, hogy a költségvetési hiányok ne szaladjanak el (a GDP 3 százalékán belül maradjanak); az infláció és a kamatlábak tartósan alacsony szintűek legyenek; fenntartható gazdasági növekedés valósuljon meg magas foglalkoztatási szint mellett. A paktum legfontosabb elemei a következők:

– Minden tagállam vállalja, hogy középtávon nullszaldós vagy szufficites költségvetési egyenleget alakít ki

– Minden EMU-részes államnak jóváhagyásra be kell mutatnia a költségvetési céljait tartalmazó, a deficit- illetve adósság-mutatóinak javítását célzó részletes stabilitási programját

– Az euró-zónából kimaradó EU-tagállamoknak a stabilitási programhoz hasonló kidolgozottságú konvergencia-programot kell bemutatniuk

– A programokat évente közzéteszik és végrehajtásukat ellenőrzik

– A Bizottság és a Tanács egyaránt figyelemmel kíséri a stabilitási és a konvergencia-programokat annak érdekében, hogy a túlságosan nagy deficit kialakulására utaló mutatók jelentős romlása esetén időben tudja figyelmeztetni az érintetteket; ilyen esetekben a Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg az érintett tagállam számára, amit négy hónapon belül végre kell hajtani

– A háromszázalékos GDP-arányos költségvetési deficit túllépését kivételesnek tekinti a Bizottság, amennyiben az az érintett tagállam kompetenciáján kívül eső okokból (például természeti csapás miatt) következik be, illetve ha éves szinten legalább 2 százalékos GDP-visszaesés mértéke

– Amennyiben az érintett tagállam a jóváhagyott ajánlást nem teljesíti, a Bizottság a deficit túllépésének megállapításától számított 10 hónapon belül szankcióként nem kamatozó letét elhelyezésére kötelezi a tagállamot

– Amennyiben az érintett kormányzat deficitje két év után is túllépi az előírt GDP-arányt, a nem kamatozó letétet bírsággá változtatják; a bírság egy fix (a GDP 0,2 százalékát kitevő) és egy változó részből áll, amely a GDP 3 százalékát meghaladó deficit egytizede; a nem kamatozó letétek éves felső határa a GDP 0,5 százaléka; a számítások alapja annak az évnek a kibocsátása, amelyben az előírást meghaladó deficit képződött