A privatizáció megkönnyítése érdekében a kormány két évvel ezelőtt az energiaszektor meghatározó termékei esetében (villamos energia, gáz) 8 százalékos tőkearányos nyereséget ígért a leendő tulajdonosoknak. Az áram- és gázszolgáltatókon kívül a Mol Rt., mint a hazai gáznagykereskedés monopóliumának birtokosa is részesült hasonló ígéretekben. A gázüzletág évek óta veszteséges volt a társaságon belül. Az 1997. januári áremelések azonban – feltételezhetően továbbra is politikai alapokon – ugyancsak biztosították az idei évtől beígért 8 százalékos tőkearányos nyereséget, ezért a július eleji árrendezésektől várták a piac szereplői, hogy a gázárak emelésével végre ez az ágazat is nyereségessé válik a Molon belül. Az ezzel kapcsolatos várakozások a Molon keresztül viszont az egész részvénypiacon éreztették hatásukat.
A Mol alapvetően két forrásból szerzi be a gázt. Az első a hazai kitermelés. Ez rendkívül nyereséges ugyan, de csökkenő értéket képvisel, és jelenleg az összes forgalom 35 százaléka származik hazai lelőhelyekből. A kitermelés költsége hozzávetőleges számítások szerint 7-8 forint köbméterenként, szemben a 15-16 forintos értékesítési árral. A másik forrás, az import esetében a Mol költségei 20-22 forint körül mozogtak az előző félévben (ideértve a szállítás és a tárolás költségeit is). Az importból származik a hazai felhasználás 65 százaléka. Ez az arány várhatóan növekszik, s ennek következtében az importból származó vesztesége is növekvő mértékű lehet. A Mol Rt. szakértői szerint a januári emelés mértékének meghatározásakor az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium nem ismert el minden, az importhoz szorosan kapcsolódó költséget. Ezek közül a legnagyobb probléma a tárolás költségeinek elfogadása. A hazai fogyasztás igen erős szezonalitása miatt, a költségek alacsonyan tartása érdekében a Molnak földgázt kell tárolnia a téli hónapokra. Ezeknek a tárolóknak a megépítése azonban nagyon komoly terheket jelent a cég számára. A jelenleg legnagyobb ilyen folyamatban lévő tároló beruházásnak – a zsanai tárolónak – az idei évre eső költsége várhatóan 5-6 milliárd forint lesz. Ezt szintén tartalmazni kellene a megemelt gázáraknak, mivel tárolás nélkül az importárak akár a duplájára is emelkedhetnek a téli hónapokban.
Az utóbbi napokban szinte minden tőzsdei szereplő a gázáremelés hírére összpontosított, de az egyes intézmények várakozásai, illetve javaslatai jelentősen eltértek egymástól. A Mol oldaláról többször kijelentették, hogy az emelés kívánatos mértéke 18-20 százalék lenne. Ezzel szemben az Magyar Energiahivatal munkatársai ennél egy jóval alacsonyabb, 6-8 százalékos mértéket tartottak volna elfogadhatónak. A piaci elemzők 10-12 százalék közötti emelést valószínűsítettek. A hétfőn közzétett adatok szerint a társaság nagykereskedelmi árai július 1-jétől 13,5 százalékkal emelkednek. Ez ugyan magasabb lett a piac várakozásainál, de a még mindig meglévő bizonytalanságok miatt, ezen belül is a következő árkiigazítás időzítése miatt a részvények árfolyamában nem várható újabb lendületes emelkedés a közeljövőben.
A hivatalosan megjelent adatok alapján a társaságnak a gázüzletágon 1997 első félévében 7 milliárd forintos vesztesége volt (1996-ban 12,6 milliárd összesen). A mostani áremelés nélkül a Mol Rt. 19-20 milliárd forintos eredménykiesést lett volna kénytelen elkönyvelni az idén. Számítások szerint a jelenlegi áremelések 13-15 milliárd forinttal növelik meg a cég éves eredményét, ami a módosított előrejelzések alapján 30-32 milliárd forint körül fog alakulni. Ez pedig messze a korábbi piaci várakozások feletti, 300-320 forintos egy részvényre jutó eredménnyel egyenértékű.
Az ez idő tájt jellemző 4000 forintos árfolyammal számolva 12-13-as P/E-nek felel meg (árfolyam/egy részvényre eső nyereség), ami még mindig 10-15 százalékos alulértékeltséget mutat, összehasonlítva a nemzetközi piacok olajtársaságainak 15-19-es P/E hányadosaival szemben.
Összefoglalva megállapítható, hogy a gázárak mértéke továbbra sem tekinthető rendezettnek, egyetlen piaci szereplő sem elégedett az emelés mértékével. A Mol a mostani alkalommal legalább 20 százalékos emelést várt, míg a fogyasztók már ezt az emelést is sokallják. Várhatóan ősszel ismét komoly politikai problémát jelent majd a kormány számára a közelgő választások miatt, hogy a Mol kérésének ad helyt további emelésekkel, vagy a szociális szempontok alapján dönt. Ugyanakkor azonban a várhatóan az év végén esedékes újabb Mol-részvénykibocsátásokon keresztül a kormány is a magasabb kibocsátási árban, és ezen keresztül a magasabb költségvetési bevételben érdekelt. Ez természetesen továbbra sem egyértelműsíti a Mol részvényeinek tőzsdei szereplését.