A nagy termőterületen vagy nagy állatállománnyal gazdálkodók tudják, tapasztalják, hogy a különböző adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésekor világos: szinte esély sem lesz az amúgy ugyanazon üzemről szóló adatok összegzésére, együttes értékelésére.
A magam tevékenysége során azt furcsállom a leginkább, hogy a termésbecslés során miért nem támaszkodnak jobban a már működő falugazdász vagy gazdajegyző hálózatra. Ezt az intézményt igazán az agrárinformatikai rendszer feltöltésének feladata ruházhatná fel igazi jelentőséggel. Mindenkinek ajánlom figyelmébe, hogy az egyébként lebecsült gazdajegyzők milyen jól tájékozottnak mutatkoznak, ha valamilyen természeti csapás után a kárt szenvedett termőterületre eső várható hozamról kell beszélni!
A cikkükben szereplő táblázat mutatja, hogy a különböző állami intervenciókat visszatérően a tej- és a sertéspiacon kell végrehajtani. Ez többek között arról árulkodik, hogy megingott a hazai agrártermelés két hagyományos és sikeres ágazata. Érdemes lenne összevetni a visszatérő intervenciók költségét azokkal a költségekkel, amelyeket esetleg a termelés-átállításra lehetne, kellene fordítani. Ma egy tehenész- vagy hizlaló gazda (különösen, ha nagy telepen, sok épületben, esetleg beépített technikával dolgozik) egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy egyik évről a másikra átállítsa gazdaságát. Ennek nem egyszerűen a fafejűség, alkalmazkodásra való képtelenség, hanem döntően a tőkehiány az oka. Mindenki számára érthető, hogy egy intenzíven gazdálkodó ember egy profilváltás esetén is intenzív termelés felé fordul. Egy ilyen váltáshoz szükséges pénz előteremtéséhez szinte szóba sem jönnek a bankok. Tulajdonképpen nincs olyan kultúra, amelyből kitermelhető a kölcsönvett tőke ára, s fordítva: egyszerűen nincs olyan olcsó hitel, amelyet megérné felvenni egy komoly gazdaság átállítására.
Komoly várakozással tekintettünk a jelzálogszabályok változásához. Igazából arra vagyok kíváncsi, hogy a nyomott földárak, s a zömmel közepes vagy kicsi parcella méretek ismeretében milyen fedezetet követel majd a záloghitelező, s megelégszik-e a föld betáblázásával. Remélem sikerül kikerülni két csapdát: nem lesz túlságosan óvatosan az új hitelintézet, vagy ellenkezőleg nem hitelezi túl magát, s nem teszi rá a kezét földbirtokok sokaságára.
DARVASI ISTVÁN GAZDÁLKODÓ, KISKUNFÉLEGYHÁZA