GABONAPIAC – A kevesebb többet hozott volna

Katonás fegyelemmel a hetek óta folyamatosan csökkenő világpiaci jegyzésekhez igazodik a Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiaca. A piaci szereplők szerint legalább kétmillió tonnásra prognosztizált magyar búzafeleslegnek a régióban kibontakozó exportverseny miatt nem lesz könnyű piacot találni, így aratásig a jegyzések további lemorzsolódására lehet számítani.

Az északi féltekén az aratáshoz közeledve a különféle termés- és hozambecslések egyre határozottabban azt valószínűsítik, hogy idén a jelentősebb gabonatermelő országokban jó termést takarítanak be. A világpiacon az áprilisi időjárási pánik már rég a múlté, azóta a földeken minden optimálisan alakult a kalászos gabonák fejlődéséhez. A chicagói gabonatőzsdén a hétről hétre felfelé módosuló termésbecslések és kedvező időjárási hírek hatására a határidős jegyzések naponta veszítenek értékükből. Hétfőn például az szorította csaknem négy dollárral lejjebb az árakat, hogy a nagy tavaszibúza-termelő területnek számító Észak-Dakotában megérkezett az eső, s ezzel elmúlt a szárazság veszélye. A legközelebbi, júliusi újtermésű lágybúzára vonatkozó határidő a hét elején Chicagóban már csak 126 dolláros tonnánkénti áron zárt, és az elemzők a közeljövőben is inkább az áresést támogató hírekre számítanak.

A Budapesti Árutőzsdén kedden – az utóbbi időben szigorú iránytűnek számító chicagói események hatására – a júliusi határidő újabb limit mértékű áresést szenvedett: a piac 20 800 forintra értékelte az aratáskori malmi búza tonnáját. Ez határidős dollárárfolyammal számolva 112 dolláros árat jelent, amit a mintegy 25 dolláros fobolási költségekkel megfejelve kiderül, hogy a magyar búzára adriai vagy constancai fob paritáson 137-140 dollár körüli áron kellene vevőt találni. A külföldi vevők azonban egyelőre kivárnak, dunai fob vagy murakeresztúri határparitáson 115-125 dolláros áron érzékelhető némi vásárlói tapogatózás, exportüzletek azonban a hírek szerint 3-4 hete nemigen köttettek.

Pedig a szaktárca által a hét elején nyilvánosságra hozott exportszabályozási menetrend szerint július elsejétől október végéig szabad a vásár. Az exportőrök mennyiségi megkötés nélkül vihetnék ki a kenyérnekvalót az országból. Az engedélyezés két feltétele, hogy az igénylő az Országos Gabona Terméktanács tagja legyen és a kérelmezett mennyiségre 1500 forintos tonnánkénti letéti díjat fizessen. A letétet azonban a pályázók visszaigényelhetik, amennyiben az engedélyezett keret 80 százalékát valóban ki is viszik az országból. A letétidíjas rendszer egyébként – amint azt lapunk kérdésére Tarján Balázs, az FM Agrárrendtartási Hivatal elnöke elmondta – egyrészt piacszűrési eszköz, másrészt a megalapozatlan túligénylések kivédésére szolgál. Ugyanakkor – mivel az igényeket 1997. július elsejétől szeptember 30-ig folyamatosan, többször is be lehet nyújtani – attól a pályázóknak nem kell tartaniuk, hogy engedély hiányában maradnak le az időközben befutó üzleti lehetőségről.

Mivel mindenki sok búzára számít, az aratáskor kialakuló árszintet minden bizonnyal a magyar búza exportára határozza majd meg. Esélyeinket rontja, hogy idén a közép- és kelet-európai régió országai szinte kivétel nélkül nagy exportra készülnek, ami miatt a világpiaci árakhoz képest a vevők a térségben könnyen diszkontigénnyel léphetnek fel. Hárommillió tonnás (a nagyobb átmenőkészletek és az alacsony állatállomány miatt inkább felülbecsült) belső felhasználást feltételezve egyébként a magyar exportárualap kétmillió tonna körül alakulhat, ebből a külkereskedők eddig mintegy 300-400 ezer tonnára szerződhettek le. A fennmaradó mennyiség az aratástól kezdve nyomja majd a piacot, és kevés lehetőséget hagy az eladói oldalnak a manőverezésre. A tavalyi évben fényes sikert hozó áruvisszatartásra idén kevés az esély. A termelők egyébként, ha magasabb árakra várva az árut közraktárakban helyeznék el, a mostaninál magasabb kamattámogatásra számíthatnának. De a szaktárca az állattartóknak és a takarmánykeverőknek is komoly kamattámogatást ígér, amennyiben gabonaszükségletüket hitelből, nagyobb tételekben közvetlenül a termelőktől szereznék be. Ugyanakkor kérdéses, hogy az említett piacstabilizáló intézkedések mire lesznek elegendőek – a Figyelő információ szerint például az állam az idén komolyabb készletfeltöltő vásárlást nem tervez, már csak a meglehetősen magas állami készletek miatt sem. De hasonlóan kivárásos stratégiát követnek a malmok és más – a vételi oldalon érdekelt – belföldi szereplők is. Számításaikat egyedül egy komolyabb világpiaci áremelkedés húzhatná át, amihez a tapasztalatok szerint a BÁT gyorsan igazodik.