Nagyon csodálkoznék, ha az idei GDP-növekedés 3 százalék alatt maradna – mondta újságírók előtt a minap László Csaba, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Azóta a hivatalos kormányprognózis is megváltozott, a kabinet az ősszel jelzett 2-2,5 százalék helyett ma már 2,5-3 százalékkal számol. Változtatott előrejelzésén a Pénzügykutató Rt. is, amely az ősszel adott 2-2,5 százalékos prognózisát úgy módosította, hogy ma már a megadott intervallum felső határára lövi be a növekedés ütemét.
Az optimista prognózisokat alátámasztani látszanak a gazdaság első negyedévéről eddig napvilágot látott adatok is. Az első három hónapban a beruházások volumene 3,6 százalékkal növekedett a tavalyi év azonos időszakához képest, az ipari termelés ugyanezen időszak alatt 5,6, ezen belül az építőipar 7,7 százalékkal bővült.
A kiskereskedelmi forgalom ugyan visszaesett az év első két hónapjában, de márciusban ez a tendencia megfordulni látszott. A Kopint Datorg által megkérdezett 3296 kiskereskedő több mint egynegyede forgalombővülésről számolt be; a forgalom csökkenésről nyilatkozók száma hasonlóan alacsony volt, mint a tavaly karácsonyi forgalomról pesszimistán nyilatkozók aránya. Lényeges az is, hogy ma már többen várják a forgalom felfutását, mint az előbb említett időpontban. Feltűnő, hogy a kereskedők között a gépjármű-értékesítők és az építőanyag kereskedők a legoptimistábbak.
A belföldi fogyasztás várható felfutását vetítik előre a reálkereset alakulásáról szóló beszámolók is. A nettó keresetek év eleji megugrását a PM-ben az adó- és a tb-jogszabályok módosításával magyarázták, aminek logikus következménye az lett volna, hogy a bázisév azonos hónapjához viszonyított nettó keresetnövekedés üteme a kiugróan magas januári érték után hónapról hónapra csökken. Ez a csökkenés azonban márciusig nem következett be; a hónap végén a reáljövedelemek 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket. Mindez azt valószínűsíti, hogy a reálbérek éves növekedése meghaladja majd a tervezett 1-2 százalékot.
A beruházások növekedési üteme az év végéig felgyorsulhat, mert mind a verseny-, mind a közszférában bővülnek az erre a célra rendelkezésre álló források. A központi költségvetés tavalyinál nagyobb beruházási kiadásain kívül számos egyéb, a növekedést előrevetítő jel is mutatkozik az államháztartáson belül. A központi költségvetési intézmények 1996-ban 54 milliárd forint – főképp beruházási – támogatást nem használtak fel, vélhetőleg a közbeszerzés miatt lassabbá vált ügyintézés miatt. E halasztott beruházások mellett további nagy invesztíciók indulhatnak meg az ÁPV Rt. törvényes kötelezettségeinek teljesítése nyomán. Vélhetőleg beruházási pénz lesz az önkormányzatoknak átadandó 100 milliárd forint értékű készpénz és részvény jelentős része, míg a privatizált vállalatoknál nagyösszegű többletforrásként jelenik meg az összesen 25 milliárd forint értékű privatizációs ellenértékhányad. A kutatóintézetek mindezek ellenére a versenyszférában látják a növekedés igazi motorját. Véleményüket alátámasztani látszik a hitelfelvételek év eleje óta tartó gyors növekedése is.
A közép-európai térség tapasztalatai azt mutatják, hogy a belső fogyasztás emelkedése nélkül, pusztán az exportra alapozva a régióban nem képzelhető el gyors, 5 százalék körüli növekedés – jelentette ki Ludányi Arnold, a Pénzügykutató Rt. elemzője a cég egy múlt heti rendezvényén. A belső fogyasztás növekedése ugyanakkor az import emelkedésével jár együtt, ami már középtávon egyensúlyromláshoz és kényszerű gazdaságpolitikai kiigazító lépésekhez vezet – vázolta fel a tipikus “kelet-európai ciklus” lényegét a kutató. A kérdés természetesen az, hogy a várhatóan gyors növekedési pályára álló magyar gazdaság éppen belépett-e egy ilyen ciklusba, avagy a PM által létezőnek kikáltott fenntartható növekedés mentén halad.
Az egyensúly romlása egyelőre nem mutatható ki. A folyó fizetési mérleg hiánya február végén 198 millió dollár volt, ami lényegesen kedvezőbb az 1996 februári 313 milliós deficitnél. A külkereskedelmi forgalom egyenlege a harmadik hónap végén 34 millió dollárral haladta meg az előző év azonos időszakáét, vagyis nem igazolódtak a tavaly december óta a külkereskedelmi hiány drasztikus megugrásáról szóló aggodalmak. Szakértők előszeretettel hangoztatják, hogy az import összetétele fontosabb jelzés lehet a gazdasági folyamatokról, mint maga a külkereskedelmi deficit. Ha ugyanis a beruházási javak behozatala áll az import dinamikája mögött, akkor az a GDP növekedés miatt “elfogadható jelenség”, ha viszont fogyasztási javakat importálnak nagyobb arányban, az a külgazdasági egyensúly gyors felborulásához vezet.
A héten napvilágot látott adatok e tekintetben mindenképpen megnyugtatók. Berényi Lajos, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium államtitkára a Napi Gazdaságban úgy nyilatkozott, hogy az importon belül az élelmiszerek, italok és dohányféleségek importindexe 105,2 százalék, a nyersanyagoké 100 százalék, a feldolgozott termékeké 101,8 százalék, miközben a gépek és berendezéseké 114,3, az energiáé pedig 116,1 százalék. Mindez Berényi Lajos szerint egyértelműen beruházási célú importnövekedést jelez.
A kedvező adatok ellenére az üzleti szférában dolgozó elemzők továbbra is a “kelet-európai ciklus” megindulásától tartanak. Véleményük szerint a lakosság jobb jövedelemi pozíciója nyomán megjelenő fogyasztási import nem marad el, csak egyelőre várat magára. A központilag is támogatott beruházások miatt a bruttó keresettömeg azonnal, a kínálati többlet azonban csak késleltetve jelentkezik, ez pedig növekvő inflációhoz, illetve importnövekedéshez vezet.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a választások közeledtével párhuzamosan nő a különböző érdekérvényesítő csoportok nyomása a kormányra. A nyugdíjasok a legalább 5 százalékos reál-nyugdíjemeléssel sokak szerint csatát nyertek, s ez már a jövő évi bértárgyalások “sikerét” is előrevetíti. Akik ezt állítják, nagyot tévednek – veti ellen a PM egyik magát megnevezni nem kívánó illetékese. Szerinte ugyanis ez a nyugdíjemelés legalább 2 százalékkal alacsonyabb annál, ami a törvényben előírt indexálás szerint megillette volna az időskorúakat, vagyis a PM nemhogy teret engedett, hanem inkább csökkentette a jövő évi fogyasztásnövekedést.