Úgy tűnik, júniusban valóban a végső felvonásához érkezik a hazai tőkepiac megteremtésében komoly érdemeket szerzett kárpótlási jegyek kibocsátása. A kárpótlási hivatalok szerte az országban – a politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló törvényt módosító 1997-es 29. törvény június nyolcadikai hatálybalépését követően – elkezdik az új határozatok gyártását. Nagy Ferenc, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (OKKH) elnöke a Figyelő kérdésére címletértéken számítva mintegy 20-25 milliárd forintra tette a négy hónapra újra megnyitott kárpótlási folyamat során kibocsátandó jegyek mennyiségét. A jogszabály-módosításokkal a kárpótoltak közé kerülő munkaszolgálatosok igényeit várhatóan 4-6 milliárd forintnyi jegy fedezi, a fogolytáborban sínylődött vagy deportáltként száműzött kárpótoltak már megítélt kárpótlásának tízszázalékos kiegészítéséhez mintegy 6-8 milliárd forintnyi jegy kibocsátására lesz szükség, míg a politikai üldözöttek esetleges vagyoni kárpótlásához 12-15 milliárd forintnyi jegy ígérkezik elégnek.
Az új kibocsátások értékét inkább felül-, mint alulbecsülő 20-25 milliárd forintnyi jegytömeg azonban nem zúdul egyből a piacra. Már az igények bejelentésére adott, szeptemberben lejáró, négy hónapos határidő is széthúzza a kiosztást, az OKKH-hoz beérkező jelzések pedig azt mutatják, hogy sokan inkább életjáradékra váltanák át értékpapírjaikat, meghagyva a részvénycserék fáradságát a fiatalabb kárpótolt nemzedéknek.
Az OKKH statisztikái szerint egyébként az állam címletértéken hozzávetőleg 160 milliárd forintnyi kárpótlási jegyet nyomtatott ki; ebből eddig 135 milliárd került ki a jogosultakhoz, a többi pedig a most induló kibocsátások fedezeteként már ott lapul a forgalmazó Kereskedelmi és Hitelbank Rt. trezorjaiban. Ezzel szemben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., illetve elődjei a privatizáció során április végéig címletértéken 104 milliárd forintnyi jegyet vontak be: 42,8 milliárdot nyilvános részvénycserék, 61,2 milliárdot pedig privatizációs pályázatok során. Életjáradékra eddig csaknem 4,6 milliárd forintnyit váltottak át a kárpótoltak, az állami tulajdonú földek árverése során 5,7 milliárd forintnyi kárpótlási jegy került ki a forgalomból, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) által lebonyolított vagyonértékesítés során pedig félmilliárdnyi. A települési önkormányzatoknak az ÁPV Rt. 5,1 milliárd forintnyi jegyet adott ki alapítói jog alapján, a KVI pedig 0,4 milliárd forintnyit jutatott vissza e körnek. Az eddigi kibocsátások és bevonások egyenlegét meghúzva tehát még mintegy 25 milliárd forintnyi kárpótlási jegy forog a piacon, s ez az új kibocsátásokkal az év végéig 45-50 milliárdra növekedhet.
Az említett 25 milliárd egészen a legutóbbi, 72-ről 52,5 százalékig tartó tőzsdei árzuhanásig egyáltalán nem nyomta a piacot – ez arra utal: e mennyiség jelentős része stabil kezekben van. Más kérdés, hogy egyre nehezebb megmondani, kiében. A legutóbbi áramszolgáltató társaság, az Elmü részvénycseréje azt mutatta, hogy egyre kevesebb jegy van az eredeti kárpótoltaknál, de értékpapír-kereskedők szerint a korábbi, hagyományos nagy eladók: a szövetkezetek és önkormányzatok jegykészlete is alaposan leapadt. Ugyanakkor a pénzügyi közvetítőknél, spekulációs vagy privatizációs célból jó előre vásárló befektetők portfóliójában sem lehet ötmilliárd forintnál nagyobb mennyiség. Állítólag komolyabb tételekkel csak egy-két, az azóta már megtorpedózott kisebbségi portfólióra váró nagybank rendelkezik.
Az utóbbi hónapok jegypiacát egyébként, a kínálati oldal érzékelhető beszűkülése miatt, már alacsony forgalom és a keresletre érzékeny ár jellemezte. Ráadásul az idei évtől hatályos értékpapírtörvény azon előírása, miszerint a brókercégek már csak a tőzsdén kereskedhetnek a kárpótlási jegyekkel, erősen koncentrálta a piacot. A nagyvevők számára megszűntek a tőzsdén kívüli piac által korábban biztosított diszkrét vásárlási lehetőségek. Így, ha valaki egy privatizációs tender miatt például komolyabb, néhány százmilliós csomagot akart egy-két hét alatt összegyűjteni, az számíthatott arra, hogy megbízásával napokon belül 10-20 százalékponttal felhajtja az árat.
Feltehetően ez a tapasztalat ösztönzött néhány, a jegypiacon már jártas, edzettebb idegzetű befektetőt óvatos vásárlásra a mostani 53-56 százalékos ársávban, s ez egyelőre, úgy tűnik, véget vetett a jegy szabadesésének. A tőzsdei pletykák szerint egyébként egy nagyobb készletekkel rendelkező megbízó keményebb árkorlát nélküli eladásai szorították le idáig az árfolyamot. Rövid távon az áralakulás e szereplő további eladásaitól, valamint az ÁPV Rt. vagyonkínálatától függ majd.
Ez utóbbival kapcsolatban egyébként már konkrétumok is vannak. Júliusban az ÁPV Rt. a Dominancia Rt. 1,562 milliárd forintos részvénycsomagját kínálja fel részben kárpótlási jegyért, ezt követi még a nyáron Szabolcstej Rt. 229 millió és a Forte-Fotokémia Rt. 531 millió forintos pakettjének nyilvános részvénycseréje. Az őszi nyitányt pedig a kiscelli lakópark építése kapcsán ismert Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. több mint 2 milliárd forintos névértékű részvénypakettje jelentené a kárpótlási piacon. Igazi, akár 80-90 százalékos szintig kitartó lendületet azonban az adhat a kárpótlási jegyek árfolyamának, ha a második félévben tényleg megtörténik az áramszolgáltató társaságok névértéken mintegy 19 milliárd forintnyi értékű részvénycsomagjának második kárpótlási jegy-részvény cseresorozata. A Figyelő információja szerint az ÁPV Rt.-ben a csere elhatározott szándék, a tőzsdei bevezetéssel járó nyilvános kibocsátásokhoz azonban a társaságokban meghatározó tulajdonrészt birtokló külföldi szakmai befektetők jóváhagyása még hiányzik.