PANNONPLAST – Határon túli hódítások

Az előző év azonos időszakához képest több mint másfélszeresére nőtt a Pannonplast Műanyagipari Rt. árbevétele 1997 első negyedévében. A társaság eredményének növekedése ennél jóval szerényebb képet mutat, ám a tavalyi első negyedév 17 és fél százalékos árbevétel-arányos adózott eredményében egy 130 millió forintos, sajátrészvény-eladásból származó tétel is benne foglaltatott, melyet könyvvizsgálói tanácsra az év végén [...]

Az előző év azonos időszakához képest több mint másfélszeresére nőtt a Pannonplast Műanyagipari Rt. árbevétele 1997 első negyedévében. A társaság eredményének növekedése ennél jóval szerényebb képet mutat, ám a tavalyi első negyedév 17 és fél százalékos árbevétel-arányos adózott eredményében egy 130 millió forintos, sajátrészvény-eladásból származó tétel is benne foglaltatott, melyet könyvvizsgálói tanácsra az év végén már nem az eredményben, hanem a tőketartalékban szerepeltetett a cég. Így viszont a mutató értéke már csak 10,8 százalék, amihez képest nem is olyan rossz az idei 12,4.

Az első negyedév impresszív árbevétel-növekedésében persze az is szerepet játszik, hogy tavaly a kemény tél miatt később kezdődtek meg az infrastrukturális beruházások, mint az idén, amikor a cégcsoport sokkal jobban ki tudta használni például a Pannonpipe csőgyártó kapacitásait. Az utóbbi cég árbevétele ma még 95 százalékban a hazai piacról származik, ám a tavaly megnyitott kolozsvári márkakereskedés mellett az idén várhatóan Marosvásárhelyen is nyílik egy, sőt, jó esély van egy romániai gyártókapacitás hat-kilenc hónapon belüli beindítására is.

Egy romániai termelőüzem létrehozása – vagy inkább megszerzése – a korábban Greiner-Pannonplast névre hallgató, ma már Pannunion nevű csomagolóanyag-ipari vállalkozás esetében is könnyen elképzelhető. A szakmai befektető Greinerrel éppen az exportstratégiabeli nézeteltérések miatt szakító Pannonplast részesedése ötvenről hetven százalékra növekedett a cégben (a maradék harminc egy svájci pénzügyi befektetőcsoporté lett), ami a százszázalékos konszolidáció miatt egyébként szintén lendített az árbevételen. Mindenestre Románia mind a Pannonpipe, mind a Pannunion esetében célpiacnak számít, amit arra alapoznak, hogy az EBRD-, illetve világbanki hitelek segítségével fejlődni kívánó ország az infrastrukturális és az élelmiszer-ipari beruházásokat a legfontosabbak között tartja számon. A múlt héten megtartott, részvényenként kilencven forintos osztalékról döntő éves közgyűlésen kiderült: a Pannonplast az idén 14 milliárdos árbevétel mellett legalább 1,9 milliárdos adózott eredménnyel számol. Ám a vezető alkalmazottak számára felajánlott negyvenezer részvény lejegyzésének feltételéül szabott, dollárban számított legalább 15 százalékos egy részvényre jutó nyereség (EPS)-növekedési szintből arra lehet következtetni, hogy a nettó eredmény végül közelebb lesz a kétmilliárd forinthoz.