Állami fejlesztési bankként az MFB kedvező feltételek mellett és áron, a magánszektornál hosszabb futamidőre képes a nemzetközi piacokon forráshoz jutni. – A bank egyik erőssége a kombinált finanszírozás – nyilatkozta Kovács Flórián László, az MFB egyik vezérigazgató-helyettese. – Helyzetünkből fakadóan képesek vagyunk felmérni, hogy egy-egy ügylet finanszírozásánál, kiegészítő forrásként, mely állami pénzalapok jöhetnek szóba. Mindazonáltal az MFB ma már egy olyan kiterjedt bankcsoport középpontjában áll, amely gyakorlatilag valamennyi pénz- és tőkepiaci termék szolgáltatására képes, vagy rövidesen képes lesz.
– A bank hitelezési tevékenységének fontos területe a kereskedelmi jellegű kölcsönök nyújtása. Ezen nem rövid távú, a kereskedelmi bankok profiljába tartozó, hanem a bank jellegzetességének számító hosszabb távú finanszírozást kell érteni – említette Benedek János, az MFB másik vezérigazgató-helyettese. Hogy ez mennyire aktív tevékenysége a banknak, arra bizonyíték a hitelezési portfólió 1995-höz viszonyított megduplázódása, melynek eredményeként 1996 végén a kihelyezett hitelek állománya megközelítette a 20 milliárd forintot. S noha egy-egy nagy ügylet megvalósulása vagy meghiúsulása akár nagyságrendi eltérést okozhat az előrejelzéshez képest, mindenesetre a bank vezetői 1997-re további mintegy 9 milliárd forint kihelyezésével számolnak.
A hitelezési tevékenységen belül lényeges szerepük van az úgynevezett kiemelt projekteknek. E körbe azok az ügyletek tartoznak, amelyek kormányzati kapcsolódásuk, országos jelentőségük, méretük vagy komplexitásuk révén a bank részéről kiemelt figyelmet és ellátást igényelnek. – Ezek általában olyan nagy volumenű ügyletek, amelyek a hazai gazdaság szükséges szerkezetátalakításához kapcsolódva új technológia meghonosítását, a foglalkoztatottság bővülését, az exportra termelő kapacitások létesítését segítik elő, vagy hozzájárulnak az infrastruktúra fejlesztéséhez – mondta Kovács Flórián László. Külön feladatot jelent a Modernizációs és Integrációs Projekt Iroda Közhasznú Fejlesztési Társaság (PROMEI) integrálása a bank tevékenységébe, valamint az eddig megkezdett projektek továbbvitele és újak beindítása. Ilyenek elsősorban a területfejlesztés, az infrastrukturális beruházások és az önkormányzati fejlesztések. A hosszú távú forinthitelpiacon – tehát elsősorban az infrastrukturális és ingatlanfejlesztési beruházások terén – egyébként az MFB piacvezető szerepre törekszik.
A tevékenység jellege miatt a beérkező és főleg a megvalósítható ügyek számában és mértékében jelentős ingadozások várhatók. A havonta jelentkező 8-10 lehetséges projektből 1-2 valósulhat meg, általában 1-5 milliárd forint közötti nagyságrendben. Figyelembe véve a beruházó saját részét, a támogatásokat és a kedvezményes forrásokat, illetve a legnagyobb ügyletek esetében még a konzorciális finanszírozást is, az MFB részvétele projektenként 0,5-2 milliárd forint közé tehető.
A bank nagyobb ügyfelei közé tartozik – egyebek mellett – a Mol, a Matáv, a Pannon GSM. Emellett olyan infrastrukturális programokba szállt be az MFB, mint például a MÁV vasútvillamosítása vagy a Ferihegyi repülőtér rekonstrukciója, de részt vett a Fővárosi Önkormányzat fejlesztéseinek konzorciális meghitelezésében is.
A bank egyik tipikus ügyletcsoportját alkotják a kormányzati kezdeményezésű projektek. E nagy volumenű és döntően költségvetési forrásból finanszírozott fejlesztési programok esetében az MFB az ésszerűen rövid megvalósítási idő és a lehetőségek által meghatározott, időben elhúzódó költségvetési finanszírozási rést próbálja – bankhitel segítségével – áthidalni.
A kormányzati kezdeményezésű programok közül kettőt érdemes kiemelni. A népjóléti miniszter szorgalmazására az MFB részt vesz az úgynevezett nemzeti röntgenprogram előkészítésében, mely a meglévő röntgengéppark modernizációját célozza. Ha a kormányzati döntés megszületik, még ez év közepén megkezdődhet a program végrehajtása, amelynek értéke Kovács Flórián László szerint a 20 milliárd forintot is meghaladja. Ennek az összegnek egy részét – a költségvetési támogatást kiegészítve – a bank alapvetően olcsó, hosszú lejáratú hitel formájában bocsátja rendelkezésre. A röntgengépek cseréje 4-5 éven belül megtörténik, a hitelt viszont valószínűleg csak 10-12 év múlva kell visszafizetni.
A másik, előkészítés alatt álló projekt az ÁPV Rt. kezdeményezésére jött létre, s a Volán vállalatok autóbuszparkjának felújítását célozza. E rekonstrukció éves forrásigénye 7-9 milliárd forint közé tehető. Az MFB célja ez esetben is az, hogy megfelelő pénzügyi és hitelkonstrukcióval néhány éven belül megálljon az autóbuszok elöregedése, s a járművek átlagéletkora mintegy 10 évre mérséklődjék.
A hitelezési tevékenységhez hasonlóan igen nagy jelentőségű az MFB befektetési portfóliója. A bank jelenleg mintegy 32 milliárd forintos befektetési portfólióval rendelkezik. Ennek egyik része az úgynevezett vállalkozási típusú portfólió, melynek értéke 1997 első negyedévének végén 15,5 milliárd forintot tett ki, a másik részét a bankcsoporthoz tartozó befektetések adják.
A vállalkozási típusú portfólió nagyobb részét képezik a klasszikusnak tekinthető stratégiai befektetések, melyek során az MFB önálló cégekbe társul be, az esetek túlnyomó részében többségi tulajdoni hányadot szerezve. A stratégiai befektetések általában hosszabb, legalább 3 éves időtávúak. – Ez idő alatt a bank feljavítással, reorganizációval járul hozzá a meglévő eszközök értékének növekedéséhez – hangsúlyozta Benedek János. De vannak átmeneti ideig megtartott részesedések is, melyek általában a korábbi évek tőkeemelései során apportként, illetve egy-egy konkrét ügyletben (mint például a bankok konszolidációja során vásárolt eszközök) kerültek az MFB-hez.
A stratégiai portfólió jellegzetessége, hogy abban nem találhatók tőzsdén jegyzett és forgalmazott társaságok részvényei. Ez is jelzi, hogy az MFB nem tipikusan értékpapírokba fektető pénzügyi intézmény; inkább olyan vállalati befektetések piacán bukkan fel, ahol feljavítás szükséges.
A vállalkozási típusú portfólióban egyébként az utóbbi időben markáns változás következett be. Az ez év áprilisában megszületett megállapodás értelmében az ÁPV Rt. 66 társaság összesen 12,5 milliárd forint névértékű részvényportfólióját adja át az MFB-nek, cserébe az utóbbi kis híján 50 százalékos Rába-részvénycsomagjáért. Az MFB jogelődje még 1992-ben szerzett többségi tulajdont a győri vállalatban. A reorganizáció eredményeként a Rába immár évek óta nyereséges, s mára a tőzsdei bevezetésre is érett céggé vált. A cég privatizációját az ÁPV Rt. végzi el.
A Rába-részvényekért cserébe kapott társaságok egy része viszonylag rövid időn belül értékesíthető, másik részük viszont több évig tartó reorganizációra szorul. Több esetben is – főként forráshiányos cégeknél – látnak arra lehetőséget, hogy például tőkeemeléssel az MFB többségi részesedésre tegyen szert.
Az előzőeken túl igen fontos szerepük van az MFB regionális fejlesztési intézményeinek: az országot behálózó 8 regionális fejlesztési társaságnak (rft), a 2 önkormányzati fejlesztési társaságnak (Záhony és Térsége Fejlesztési Kft., illetve Dél-Pesti Fejlesztési Rt.), valamint a miskolci székhelyű Rákóczi Banknak. Valamelyik rft-ben egyébként szinte valamennyi megyei jogú város és megyei önkormányzat tulajdonos. – Az 1996. évi mérlegek alapján a stratégiai portfólióba tartozó cégek összes saját tőkéje 7,5 milliárd forintot tett ki – mondta Csuhaj V. Imre, az MFB ügyvezető igazgatója. Ebből az MFB mintegy 5,2 milliárd forinttal részesedett.
A két önkormányzati fejlesztési társaság feladata a különböző önkormányzati ingatlanfejlesztési projektek (például vásárcsarnok építése, lakásépítéshez parcellázás, közterület például parkolóként való hasznosítása, irodaház létesítése) előkészítése. Ugyanakkor a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. fő feladata a vállalkozási övezet befektetéseinek előmozdítása, konkrét projektekben való közreműködés.
Az rft-k működésének két iránya van. Egyrészt vállalkozások számára biztosítják a fejlesztéshez szükséges tőkét. Azokat a kis- és középvállalkozásokat célozzák meg, amelyek már 2-3 éve a piacon vannak, fejlődési perspektívájuk jó, de a továbblépéshez szükséges tőkét önerőből nem képesek előteremteni. Rajtuk az MFB átmenetileg elsősorban közvetlen tőkebefektetéssel – nem kizárólag kisebbségi tulajdonosként – segíthet. Lévén, hogy a cél egy idő után a cégből való kilépés, e tevékenység gyakorlatilag kockázati tőkebefektetésnek minősül. Ha viszont a felek úgy ítélik meg, akkor közvetlen tőkebefektetés helyett a tartós bérleti konstrukció, a lízing vagy a faktoring lehet az üdvözítő.
Az rft-k másik jellegzetes ügyfélkörét azok az önkormányzatok alkotják, amelyek a különböző projektek kialakításában, a finanszírozás előkészítésében, üzletközvetítésben igényelnek banki “mankót”. Emellett azonban a palettán éppúgy megtalálható az önkormányzati vagyonkezelés, mint a lízing és a faktoring avagy a pénzügyi tanácsadás. (Önkormányzatokhoz kapcsolódó tipikus regionális fejlesztés az, amikor több település közösen létesít egy szennyvíztárolót, s ennek megfinanszírozását kéri az MFB-től.)
A regionális fejlesztési társaságok több ipari park (Ajkán, Dunaújvárosban, Marcaliban, Nyíregyházán, Oroszlányban, Salgótarjánban, Szombathelyen és Tatabányán) fejlesztési projektjének előkészítésében is részt vesznek. Egyrészt pénzügyi tanácsokkal járulnak hozzá az ipari parkok megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséhez. Másrészt segítenek a kis- és középvállalkozásoknak, hogy helyet kapjanak a létesítendő ipari parkokban. Ugyanakkor az rft-k egyéb kiemelt programokban is részt vesznek; példa erre a szegedi logisztikai központ vagy a bajai országos közforgalmú kikötő létrehozása.
A Záhonyi Vállalkozási Övezet előkészítésében 1995 nyarától jelentős szerepe volt – a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal karöltve – az MFB-nek. Az e programban megszerzett tudást próbálja meg hasznosítani a bank az ország más részein is: Baja és Mohács térségében, Salgótarjánban, illetve a Balaton regionális fejlesztésében.
Tudatosan építik ki az rft-k nemzetközi kapcsolataikat is. Az Európai Unió PHARE-programjához való kapcsolódás keretében került tető alá a magyar-osztrák, illetve a magyar-román országhatárokon átnyúló finanszírozási CBC-program, hazai részről a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Kft., illetve a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. részvételével. A regionális fejlesztési társaságok tevékenysége előbb-utóbb amúgy is áttöri az országhatárokat. A Dél-Alföldi Rft. például jelenleg romániai befektetésekről tárgyal. Emellett más jellegű együttműködési formák is előkészítés alatt állnak, az MFB-hez hasonló külföldi (elsősorban francia, valamint flamand) fejlesztési társaságokkal.
Folyamatosan fejlődik az rft-k üzleti tevékenysége. – Ugyan helyenként kritikaként fogalmazódik meg, hogy a regionális fejlesztési társaságok forrásaik túlnyomó többségét még nem helyezték ki, figyelembe kell venni, hogy a kockázati tőkebefektetések jogszabályi feltételei még hiányoznak – emelte ki Csuhaj V. Imre. Ennek ellenére egyes rft-k már ma is jelentős üzleti bevételeket könyvelnek el; jól mutatja ezt 12-13 százalékos sajáttőkearányos adózás előtti eredményük, szemben a többiek 8-9 százalékos, illetve az induló társaságok 4-6 százalékos hasonló indexével. Az MFB mint többségi tulajdonos osztalékpolitikájának jellemzője: a társaságoknál képződött eredmény jelentős része továbbra is az rft-knél hasznosuljon.