A világ határidős tőzsdéi között a Budapesti Árutőzsde 1996-ban – egy év alatt tizennégy helyet előrerukkolva – a huszonkettedik helyet érte el a Futures Industry című szaklap által összeállított rangsorban. A kétségkívül előkelő helyezés értékeléséhez annyi azért hozzátartozik, hogy a listát nem dolláralapon, hanem a különféle tőzsdéken óhatatlanul eltérő értéket képviselő kontraktusszám alapján készítették, ráadásul a nemzetközi tőzsdéken sok helyütt jelentős arányt képviselő opciós forgalom nélkül.
Mindazonáltal forgalma alapján a lassan nyolcéves múltra visszatekintő BÁT a jövőben eséllyel pályázhat a térség regionális határidős tőzsdéjének a címére is. Növekedése, forintalapon számolva, az 1990-96-os időszakban évről évre 200-500 százalék között volt. Így emelkedhetett az 1989-90-es, összevontan számolt két év 574 millió forintos forgalma 1996 végére csaknem 918 milliárd forintra.
Kérdés viszont, hogy az exponenciális ív az idei évet is jellemzi-e majd, avagy most egy szerényebb gyarapodással járó konszolidációs szakasz következik. Mindenesetre az idén áprilisig a BÁT-on 353 milliárd forint értékben, több mint 2 millió darab kontraktusra kötött határidős üzlet azt vetíti előre, hogy 1997-ben a BÁT átlépi az 1000 milliárd forintos határt.
A forgalom döntő hányadát már évek óta a pénzügyi szekció adja; tavaly például a forintalapon számított üzletekből több mint 93 százalékkal részesedtek a határidős deviza- és kamatkötések. A gabonaszekció aránya nem érte el a 7 százalékot, noha idén – az áprilisi adatok szerint – a legnagyobb forgalombővülés éppen e területen várható. A hússzekció részesedése viszont egyelőre elhanyagolható.
Az elmúlt nyolc évben egyébként a BÁT-nak nemcsak a forgalma, de a saját vagyona is látványosan fejlődött. A Terménytőzsde Kft. – az 1989-es hőskort idéző – 1,9 millió forintos törzstőkéje helyett a Budapesti Árutőzsde az 1996-os mérleg szerint már 184 millió forintos alaptőkét jegyez, saját tőkéje meghaladja az 560 millió forintot, adózott eredménye pedig tavaly elérte a 206 millió forintot. A május 21-i közgyűlés elé tárandó idei tervek azonban már jóval szerényebb vagyongyarapodással számolnak. Így az év végére az alaptőke mintegy 200 millió, a saját vagyon 605 millió forintra emelkedne, míg az adózott eredmény 30 millió forintra csökkenne.
Ez utóbbiakat a Figyelő érdeklődésére Keresztesi Szergej, a tőzsdetanács elnöke a tagok által fizetendő forgalmi jutalékok tavaly év végi jelentős csökkentése mellett a BÁT marketing-tevékenységére, illetve kereskedési rendszerének fejlesztésére elköltött összeg növekedésével magyarázta. A “civilben” az egyik legnagyobb árutőzsdei brókercég, a LaSalle Rt. vezérigazgatójaként tevékenykedő elnök szerint a BÁT sikere két alapvető tényezőben keresendő. Ezek közül az egyik a forint 1995 márciusától érvényesülő csúszóleértékeléséből adódó kiszámítható gazdasági környezet, ami a kereskedelmi bankok számára nemcsak nagyobb értékű kamatarbitrázs-ügyleteket tesz lehetővé, hanem a klasszikus fedezeti ügyletek növekvő számához is hozzájárul. A másik tényezőpáros a tőzsde jól kialakított, az árjegyző cégekre alapozott kereskedési rendszere, illetve a bróker- és tőzsde-jutalékok csökkenésével egyre olcsóbbá váló árutőzsdei üzletelés.
A BÁT vezető testületeit három évre megválasztó jövő heti közgyűlésen külön napirendi pontként szerepel az árutőzsde és a Budapesti Értéktőzsde integrációjával – hosszabb távon: egyesítésével – foglalkozó előterjesztés. Úgy tűnik, az árutőzsdén ezzel kapcsolatban egyöntetű a vélemény: a két magyar tőzsde közötti éles rivalizálás korszaka véget ért. Legfontosabb termékei, a határidős devizaügyletek tekintetében a BÁT kétségkívül megőrizte hegemóniáját. A BÉT legsikeresebb határidős terméke, az index-kontraktus ellenben az árutőzsdések számára is csak a két tőzsde közötti átjárás tényleges megteremtésével – melyre az új értékpapírtörvény egyébként módot ad – lehet elérhető. Mivel a maga műfajában mind a BÁT, mind a BÉT nemzetközi összehasonlításban meglehetősen jó teljesítményt nyújtott az utóbbi időben, a két intézmény integrációja tovább javítaná Budapest regionális tőkepiaci pozícióit.
A lényeg pedig mindkét tőzsde tagsága számára a forgalomnövekedés. Nagyobb tortából ugyanis az egyre élesebb konkurenciaharc mellett is nagyobb szeletet lehet kihasítani – és ez nemcsak a nagy és tőkeerős cégekre igaz.
A brókercégek körében a BÉT-en már megszokottá vált kicsi-nagy vetélkedés az árutőzsdén is megtalálható, itt azonban a lehetséges megbízói kör egyenletesebb eloszlása miatt talán kissé enyhébb formában. Az évi többszáz milliárd forintos forgalmat lebonyolító árjegyző cégek kitüntetett banki kapcsolataiknak köszönhetik megbízásaik túlnyomó részét: valamennyiük mögött egy-egy kereskedelmi bank áll. A vezető brókercégek alvállalkozásaik segítségével szükség esetén kereskedelmi és értékpapír-forgalmazási igényeket is kielégítenek; nagyobb forgalmuk, jól kiépített elszámolási és nyilvántartási rendszerük és a tőzsdével szemben vállalt forgalmazási kötelezettségükért cserébe járó jutalékkedvezmény révén pedig képesek megbízási díjaikat viszonylag alacsony szinten tartani. A nagyok így az árutőzsde forgalmának több mint hetven százalékát mondhatják magukénak (szekciónkénti rangsorukat lásd külön írásunkban!), ám a különböző jellegű ügyfelek: vidéki termelőszövetkezetek, takarmánykereskedők, export-import cégek, a spekulációs célú magán- vagy éppen intézményi befektetők megbízásaiból a kisebb brókercégek is meríthetnek.
Vizéli László, a mindössze egymillió forintos törzstőkéjű Vitex Kft. ügyvezetője, egyben a BÁT felügyelőbizottságának elnöke például – mint azt a Figyelővel közölte – kifejezetten elégedett az elmúlt három év fejlődésével, melynek forgalomnövekedése szerinte valamennyi piaci szereplő számára sikert jelent. A kizárólag a gabonaszekcióban érdekelt cég vezetője aktívan részt vesz a BÁT és a BÉT közötti tárgyalássorozatban is: a két tőzsde által az integráció előkészítésére létrehozott munkacsoportok egyikének, a pénzügyi bizottságnak az elnöke. – Egyesüléspárti vagyok – mondta -, még akkor is, ha tudom, hogy nő a verseny. Egy egységes magyar tőzsde ugyanis egy napon az Európai Unióban is jelentős szerepet játszhat majd. Nem ellenzi a két tőzsde integrációját Márkus István, a Swap ügyvezetője sem, aki azonban a Figyelőnek azt is hangsúlyozta, hogy a kisebb cégek fennmaradása létkérdés a BÁT számára. A gabonaüzletben érdekelt vidéki megbízók ugyanis szinte csak rajtuk keresztül érhetők el. A tőzsde központi ármeghatározó szerepének megalapozásához pedig nélkülözhetetlen az ország mind teljesebb “lefedettsége”. Az árutőzsdén egyébként – a legutóbbi időkig hatályos értéktőzsdei gyakorlattal szemben – eddig sem érvényesült az egy tag-egy szavazat elve. A brókercégek szavazati joga forgalmuk arányában szekciónként egy és öt szavazat között mozog, ami – teszik hozzá a nagyobb cégek képviselői – azért viszonylag erős érdekérvényesítési pozíciót jelent a kicsiknek is. Arra azonban senki sem számít, hogy “sok kicsi sokra megy” alapon összefogva palotaforradalmat robbantanak majd ki a jövő heti – egyébként egy délutáni elektronikus kereskedést lehetővé tevő számítógépes rendszer kiépítését is megtárgyaló – közgyűlésen. Az egykori alagsori helyiségben működő mini gabonatőzsdéből külföldön is jegyzett határidős pénzpiaccá fejlődött BÁT-ot így várhatóan jelenlegi vezetői irányítják majd a következő három évben is.