Az éves hazai növényvédőszer-forgalmazás tavaly 24 milliárd forintot tett ki – tudtuk meg Szerencsés Károlytól, a Növényvédőszer- és Intermedieripari Szakmai Szövetség főtitkárától, aki azt is elmondta: az illegális kereskedők szakmailag felkészültek, hiszen jól tudják, mit kell ellopni, miként lehet becsapni a vevőt és kijátszani a szakhatóságot. Ma már nem ritka, hogy a különösen nagy értékű, kilogrammonként akár 100 ezer forintba kerülő növényvédő szereket páncélszekrényben őrzik, vállalva ezzel a környezetvédelmi tárolási szabályok megszegését is.
Jóllehet, Magyarországon a növényvédő szerek engedélyezési rendszere gyakorlatilag azonos az Európai Unióéval, a forgalmazás és a felhasználás hatósági ellenőrzése nem megfelelő. A hatósági jogkör gyakorlása a Földművelésügyi Minisztérium feladata, de ennek nem tud mindenben eleget tenni – mondta a minisztérium főosztályvezetője, Eke István. Miközben a piaci szereplők száma megsokszorozódott, a növényvédelmi szakigazgatási szervezet létszáma a hét évvel ezelőttinek a 60 százalékára, 960 főre csökkent. A FM két éve hivatalosan már a Belügyminisztériumot is felkérte a növényvédő szerekkel való visszaélések felderítésére, de a hatósági fellépést számos anomália nehezíti. Nem lehet például eljárást kezdeményezni mérgező anyaggal való visszaélés ügyében akkor, ha a hamisított növényvédő szerben nincs hatóanyag. A szabálytalan kereskedelemben vagy a felhasználás során lefoglalt bizonyos értékhatár alatti növényvédő szereknél pedig legfeljebb szabálysértési eljárásról lehet szó, pedig felhasználásuk, a szerek értékétől függetlenül, beláthatatlan anyagi, környezetvédelmi és egészségügyi kárt okozhat.
A magyar termelők másik problémája a belföldi kereslet jelentős visszaeséséből és az exportlehetőségek szűküléséből adódik. A növényvédő szerek széles körű használata világviszonylatban az utóbbi 30-40 évben terjedt el. Magyarországon a hatvanas években indult meg a termelés gyors fejlesztése. Az éves termelés a nyolcvanas évekre 300-350 millió dollárra növekedett: évi 80 ezer tonna készterméket és 40-45 ezer tonna hatóanyagot állítottak elő a hazai gyártók. Ennek mintegy 40-45 százalékát a külpiacokon értékesítették. A belföldön engedélyezett 450 szerből 100-110-et hazai hatóanyagból, a többit importból állították elő. A hatóanyagimport az évi teljes hazai felhasználás mintegy 35 százalékát tette ki.
A ’90-es évek elején a növényvédő szerek termelése és felhasználása is visszaesett, kelet-európai piacaiknak például 50-60 százalékát vesztették el a magyar exportőrök. Igaz, ebből azóta mintegy 20-25 százaléknyit már visszaszereztek. Az utóbbi három évben a hazai felhasználás csökkenésének üteme is mérséklődött, ám a szakértők figyelmeztetnek: a belföldi kereslet visszaesése nem a biotermelés terjedésének üdvös eredménye, hanem a magyar mezőgazdaság helyzetének a szomorú következménye. A felhasznált növényvédő szerek mennyiségét tekintve a fejlett országok jóval előttünk járnak. Magyarország a világranglista korábbi 20. helyéről a 35. helyre esett vissza: a mintegy 50-55 ezer tonna hatóanyaggyártó és mintegy 145-150 ezer tonna formálókapacitás kihasználtsága ma csak 25, illetve 13-14 százalék körül van.
Nehezíti a magyar ipar helyzetét az is, hogy a világpiacot – fúziók révén – a multinacionális cégek uralják. A világ első 10 gyártója és forgalmazója az összes termelés 74,2 százalékát adja, az első 20 pedig a 92,5 százalékát. A multinacionális cégek döntő többsége már önálló importjoggal rendelkezik Magyarországon, kiépített szervizhálózatot működtetnek, így a hazai piac 70-75 százalékát ezek látják el. Mivel a multinacionális cégek a fejlett magyar agrártermelést referenciaterületként is kezelik, rendkívül kiélezett a verseny, ami elsősorban a magyar tulajdonban lévő gyártóknak hátrányos.
A magyar import 72 százaléka az Európai Unióból, 13 százaléka más európai államokból, 7,4 százaléka Japánból, 5,4 százaléka pedig az Egyesült Államokból származik. Ugyanakkor a magyar export 42 százaléka az Európai Unióba, 24 százaléka más európai országokba, 8,5 százaléka Dél-Amerikába, 5,4 százaléka a távol-keleti, 20 százaléka pedig más, Európán kívüli államokba irányul.
A részben külföldi érdekeltségű hazai termelés, a multik jelenléte, valamint a szigorú szabályozás gyakorlatilag már integrálta a magyar növényvédőszer-piacot az Európai Unióba. Szakértők egyébként úgy vélik: a magyar export bővülésének lehetőségére inkább az Unión kívüli államokban, főleg a világ vezető agrárországait összefogó CAIRN-csoport országaiban, illetve a Távol-Keleten lehet számítani.