AZ IMF FELÜLVIZSGÁLATA DICSÉRETES eredménnyel zárult a szervezet múlt heti igazgatótanácsi ülésén. A Nemzetközi Valutaalap vezetői – nyilatkozta a magyarországi rezidens – a magyar kormány Washingtonba címzett leveléhez hasonlóan úgy tartják: a gazdaság a készenléti hitelmegállapodás feltételeként szabott úton halad. Értékelésükben az igazgatók külön megemlékeztek az infláció alakulásáról.
A TAVALYIVAL AZONOS KÜLKERESKEDELMI HIÁNYT hozott az év első három hónapja. A 690 millió dolláros passzívum a 7,8 százalékos import-, illetve a 4,7 százalékos exportnövekedés egyenlegeként alakult ki (az elmúlt év ugyanezen időszakához mérve). A külkereskedelmi forgalom ez idő alatt összesen 8,3 milliárd dollárra rúgott. Az 1997-re tervezett hiány – jósolják az IKIM-ben – tartható, azaz 3 milliárd dollárt tesz majd ki. A deficit kialakulásában jelentős a külföldi tulajdonban lévő magyarországi vállalkozások szerepe. Ezek ugyan nagyban hozzájárulnak a kivitelhez is – derül ki Pénzügykutató tanulmányából -, de többet importálnak hazai tulajdonú társaiknál.
JAVASLATOKAT KÖVETEL AZ AGRÁRVÁLSÁG FELOLDÁSÁRA az ellenzéki agrárkerekasztal. Múlt heti tanácskozásán a résztvevők nyilatkozatot fogalmaztak, 30 napos határidőt “szabva” a kormánynak javaslatai és részletes fejlesztési tervei nyilvánosságra hozatalára. Ugyanakkor a – vélekedésük szerint nemzetinek nem, legfeljebb kormányzatinak nevezhető – agrárprogram (NAP) elfogadásáig azokat az intézkedéseket, amelyeknél a megállapodásra nem mutatkozik esély, le kellene állítani.
A FOGYASZTÓI ÁREMELKEDÉS TOVÁBB MÉRSÉKLŐDÖTT áprilisban, amikor is az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal nőttek az árak. Eszerint folytatódik a csökkenő trend, hiába hozott a március némi “kilengést”. A KSH számításai szerint az áprilisi drágulásba az év eleji központi áremelések – kiváltképp az energia, a víz- és a csatornadíj emelése – 0,1 százalékban gyűrűztek be. Az év első négy hónapjában egyébként tavaly decemberhez képest 9,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, az elmúlt év áprilisához képest pedig átlagosan 18,6 százalékkal.
ÚJABB PORTFÓLIÓT AD VISSZA A BUDAPEST BANK, ezúttal 2,6 milliárd forint értékben. A rossz minősítésű követelések és befektetések a Fakultas Kft.-hez kerülnek. Az állam összesen 8,25 milliárd forint értékben vállalt garanciát arra, hogy visszavásárolja, amit a Budapest Bank felajánl. Mint ismeretes, hasonló módon került ki a Budapest Bank-csoportból – 1,1 milliárd forint értékben – a Polgári Bank is.
A BEFEKTETŐK ROHAMA KÍSÉRTE A MOL-JEGYZÉST a hét elején. A részvény a maga 2970 forintos kibocsátási árával meglehetősen vonzónak bizonyult itthon és külföldön egyaránt: Londonban éppen hatszorosan jegyezték túl az értékpapírt; a hazai sikerről a hét végére születnek adatok. A részvény a Budapesti Értéktőzsdén a kibocsátás előtti pénteken 3475 forintos árfolyamon zárt, és nagyjából ezt a szintet a jegyzés idején is tartotta.