Miközben a vállalkozásoknak még a tavalyi adóévről kell beszámolniuk, s éppen csak megtanulták az idei jogszabályokat, a pénzügyi tárca már a jövő évi adószabályokon dolgozik. Az egyelőre meglehetősen képlékeny állapotban lévő elképzeléseket nézve úgy tűnik: nagy jelentőségű módosításokra a választások évében nem készül a Pénzügyminisztérium. Legalábbis egyelőre…
A pénzügyi tárca – az elmúlt évhez hasonlóan – az idén is korán hozzálátott a következő évben hatályos adótörvények koncepciójának kialakításához. A különbség csupán annyi, hogy ezúttal miniszteri biztosok nélkül készülnek a tervek, s nem cél az adótörvények gyökeres megváltoztatása, új jogszabályok alkotása. Most az adórendszer stabilitására helyezik a hangsúlyt a törvény-előkészítők, ami persze nem jelenti azt, hogy bizonyos szabályokban ne történnének jelentős módosítások.
A jövedelemadó-törvények látványos módosítását tavaly fogadta el a parlament: új társasági adótörvény született, s az 1996-ban hatályba lépett szja-törvényben is reformértékű változtatások történtek. Információink szerint már csak ezért sem készül a PM nagy jelentőségű változtatásokra a jövedelemadó-törvényekben.
A személyi jövedelemadó rendszerében már idén januártól csökkent az átlagos adóterhelés, s a választások évében további mérséklést terveznek. A miként kérdése azonban egyelőre nem eldöntött: a jelenlegi adótábla gyökeres átalakításáról, a mostani adókulcsok csökkentéséről, esetleg az adójóváírás változtatásáról is lehet szó.
Az viszont már biztos, hogy a nyugdíjreform miatt is módosítani kell az szja-törvényt. A jelenlegi elképzelések szerint úgy, hogy a 6 százalékos nyugdíjjárulékkal csökken majd az adó alapja. (Még 1994-ben, az MDF vezette kormány idején rendelkezett úgy az szja-törvény, hogy a tb-járulék levonható az adóalapból. Ezt az igencsak kedvező szabályt a mostani kormány vezényletével iktatták ki a törvényből.)
A nyugdíjreform a jelenlegi elképzelések szerint megszünteti a mai, tisztán felosztó-kirovó rendszert. Az új modellben lenne egy tőkefedezeti pillér, amelynek önkéntes részére az szja-törvény adókedvezményt biztosítana. A kedvezmény valószínűleg az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakhoz hasonló mértékű lesz. Így összességében a két önkéntes nyugdíjpénztárhoz befizetett összeg után legfeljebb 200 ezer forint adókedvezményt számolhatna el az adóalany. A nyugdíjpénztári befizetések kedvezményezettségét azzal is növelni kívánják, hogy 1998-tól a biztosítótársaságokkal kötött üzleti biztosítások adókedvezménye is minden bizonnyal emelkedik a jelenlegi legfeljebb 50 ezer forintról. Növelni tervezik az egészségpénztári befizetések mostani 25 százalékos kedvezményezettségét is. Egyéb adókedvezmények növelésére viszont – legalábbis egyelőre – nem készül a pénzügyi tárca.
Ugyanakkor új kedvezmény megjelenésével is számolni lehet az szja-rendszerben, mégpedig a kockázatitőke-befektetésekkel kapcsolatban. A mostani tervek szerint az szja-rendszerben a befektetési adóhitelhez hasonló konstrukció szerint lehetne az adókedvezményt igénybe venni.
Az 1996-ban bevezetett 48 százalékos szja-kulcsot már az idén 42 százalékra mérsékelték, s elképzelhető, hogy jövőre még “barátságosabb” mértékre csökken a személyi jövedelemadó felső kulcsa. A 42 százalékos kulcs 39 százalékra mérséklése 11 milliárd forintnyi bevételkiesést jelent a költségvetésnek, ami nem nagy összeg. Ha a legmagasabb szja-kulcs 39 százalékra csökken, akkor az 1,2 millió forintnál nagyobb jövedelműeknél – kevesebb mint 500 ezer adóalanyról van szó – a reálbér-növekedés meghaladja a 2 százalékot. Ez pedig az országgyűlési választások előtt kedvezően befolyásolhatja az adózók közérzetét…
Ez utóbbi javítása érdekében egyébként adminisztrációs egyszerűsítéseket is terveznek, s olyan intézkedéseket is hoznak, amelyek az adóhatóság ügyfélszolgálati irodai munkájának színvonalát emelhetik. Az adminisztrációs egyszerűsítések különösen az egyéni vállalkozók bevallását, könyvvezetését érintik. Bizonyos szakmák esetében az szja-törvény már idén januártól lehetővé teszi a tételes átalányadózást; a tapasztalatok elemzése után nem kizárt, hogy ezt a kört jövőre bővítik.
A fogyasztáshoz kapcsolt adók esetében sem kell jövőre radikális módosításokkal számolni. Néhány évvel ezelőtt ugyan még arról volt szó, hogy a 25 százalékos áfa-kulcsot az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt legkésőbb 1998-tól csökkentik, ma azonban látszik, hogy egyelőre igen messze áll az ország az EU-csatlakozástól. A mai termékazonosító rendszer helyébe viszont várhatóan jövő januártól az Európai Unióban alkalmazott Kombinált Nómenklatúra lép. (Az EU az adóztatásban ezt a termékazonosító rendszert használja hivatkozásként.) Bevezetése miatt várhatóan néhány termék esetében módosítani kell a jelenlegi besoroláson: a költségvetés bevételi szempontjai s a fogyasztókra gyakorolt hatás alapján döntenek majd a kedvezményes kulcsú termékek körének bővítéséről vagy (inkább) szűkítéséről.
Az áfa-visszaigénylés rendje évről évre szigorúbb, a csalások azonban nem szűntek meg. Éppen ezért azt tervezi a pénzügyi tárca, hogy újragondolja a mai visszaigénylési rendszert. Elképzelhető, hogy az adóhatóságnak még több időt hagynak a visszaigénylés jogosságának ellenőrzésére. Ennek persze ismét a tisztességes adóalanyok isszák meg a levét, hiszen így még később jutnak hozzá jogos követelésükhöz. Olyan megoldás sem zárható ki, amely szerint az adóalanyoknak következő évre átvitt követelésük nem keletkezne, vagyis az adófolyószámlán az egyes adóévek lezárulnának.
A legnagyobb változások a fogyasztási adóban várhatók jövőre: bevezetik a jövedéki adót a klasszikus jövedéki termékek – olaj, szeszes italok, dohány-gyártmányok – esetében. (Az erről szóló törvénytervezet készítése már javában zajlik.) Egyéb, ma még fogyasztási adóval terhelt termékek esetében pedig a fogyasztási adó nemzeti adóvá alakulna. Ilyen adó terhelné többek között a személygépkocsikat, a kávét és az aranyat. E két utóbbi termék esetében egyébként a fogyasztási adót fokozatosan meg akarják szüntetni. Ez év januártól már mindkét termék adója csökkent; a tapasztalatok elemzése után – s persze a költségvetés bevételi igénye alapján – tesznek javaslatot a PM szakemberei arra, hogy jövőre tovább mérsékeljék-e ezek adóját. A jelenlegi elképzelés szerint egyébként jövőre – a korábbi évekhez hasonlóan – tovább növelik a tételes fogyasztási adókat, azonban a valorizáció nem éri el a fogyasztói árszínvonal emelkedését. A kávé és a személygépkocsi esetében egyelőre nem tervezik az adó százalékos mértékének sem emelését, sem csökkentését.
A fogyasztási adón kívül esetleg még a helyi iparűzési adónál képzelhetők el jelentősebb módosítások. Egyelőre több variáción is gondolkodnak a szakemberek. Az egyik lehetőség az, hogy az iparűzési adó továbbra is helyi adó marad, azonban növekszik az önkormányzatok hatásköre az adóalap és -mérték meghatározásában. Egy másik lehetőség – amely ugyancsak a helyi adók rendszerében képzeli el az iparűzési adót – azzal számol, hogy az adóalapot az anyagköltség levonhatóvá tételével csökkentik – ezzel egy időben viszont növelik az adó mértékét. Egy harmadik lehetőség szerint – amely minden bizonnyal a legtöbb vitát váltja majd ki – 1998-től az iparűzési adó, a helyi adók közül kiemelve, speciális önkormányzati adóként működne. Ez azt is jelentené, hogy az önkormányzatok adóbevételei közötti különbségek kiegyenlítése érdekében a bevétel egy részét újraosztanák.
(Adózás című mellékletünk a társaságiadó-bevallással kapcsolatos tudnivalókkal foglalkozik.)