Egy nappal az általános választások előtt rekordszintre emelkedett a londoni részvénytőzsdén a száz legfontosabb papír árfolyamából képzett index. Az FTSE 100 már előző nap is mintegy 1 százalékkal, 43,5 ponttal emelkedett, és 4433,2 ponton zárt. Pénteken újabb lendülettel, már a választási eredmények ismeretében a Footsie 4455,6 ponttal jelezte, hogy a befektetők nem ijedtek meg a munkáspárti kormánytól.
Az angol font árfolyama viszont ugyanaznap 1,63-ról átmenetileg 1,60 dollárra zuhant a londoni Cityben, majd a nap végére a valutapiacon is megnyugodtak a kedélyek, és záráskor a fontot 1,618 dolláron jegyezték. Elemzők az átmeneti ijedelmet a vártnál is nagyobb arányú munkáspárti győzelemmel magyarázták, mondván: a kormányzó pártnak csak csekély parlamenti ellenzékkel kell számolnia, így elképzelhető, hogy nem tartja be az ortodox monetáris és költségvetési politikára tett választási ígéreteit.
A tekintélyes The Time szerint Tony Blairnek érdeke lehet a font árfolyamát csökkentő monetáris politika vitele a következő két esztendőben. Anatole Kaletsky, a Cityben nagy tekintélyt kivívott elemző szerint a font leértékelése a jelen gazdasági helyzetben nem járna inflációs veszéllyel, miután a munkanélküliség javulása ellenére is nagy a foglalkoztatási bizonytalanság Nagy-Britanniában, így a bérekre nem nehezedik nyomás. A követendő pénzügyi politika első körvonalazódására csak az új pénzügyminiszter, Gordon Brown és a jegybankot változatlanul irányító Eddi George e hét közepi, lapzártánk utáni első találkozásakor kerülhet sor. Itt minden bizonnyal szó esik a kamatokról is. Az alapkamat jelenleg 6 százalék a szigetországban, és a jegybankelnöknek a választások előtt nem sikerült meggyőznie az előző pénzügyminisztert a gazdaságot és az inflációt fékező kamatszigorítás szükségességéről. A szakértők most úgy vélik, hogy a pénzügyek irányítói várhatóan megállapodnak az alapkamat negyed-fél százalékos emelésében.