Nyugat-Európa növekedése tavaly tovább lassult: a gazdaság teljesítménye a második félévben tapasztalt enyhe javulás ellenére is csak alig haladta meg az 1995. évi szintet – derül ki az ENSZ jelentéséből. A mérsékelt expanzió fő motorja a harmadik országokba irányuló kivitel 5 százalékos növekedése volt; erre serkentőleg hatott az USA gazdaságának további erősödése, valamint a dollár fokozatos felértékelődése az európai valutákkal szemben.
Ez az exportnövekedés sem bizonyult azonban elégségesnek a hazai kereslet számottevő növekedéséhez. A bérek és fizetések, valamint a foglalkoztatottság nyomott szintje miatt a lakossági fogyasztás alig két százalékkal haladta meg az 1995. évi szintet. A kormányzati szféra fogyasztása, a szigorú maastrichti feltételek betartásának szem előtt tartása miatt, alig másfél százalékkal lett nagyobb.
Nyugat-Európa lanyha gazdasági teljesítményével éles ellentétben tovább erősödött az USA gazdasága, ahol a növekedés két és fél százalékkal meghaladta az 1995. évi expanzió mértékét.
A munkanélküliség várhatóan az idén is 10 százalék fölött marad Európában. Az Óvilágban a gazdaság stagnálása miatt átlagosan csupán három ezrelékkel nőtt az új munkahelyek száma, főleg a szolgáltatások területén.
A maastrichti kritériumok betartása Nyugat-Európában középtávon is a jelenlegi tendenciák folytatódását, a költségvetési hiány lefaragását, szigorú költségvetési politikák érvényesítését, s mindennek következtében a gazdaság mérsékelt növekedését vetíti előre – állítják az ENSZ Gazdasági Bizottsága jelentésének alkotói.
Derűlátóbban, de ugyancsak óvatosan fogalmaznak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői napokban közzétett jelentésükben. Az elemzés 4,4 százalékos világgazdasági növekedést jósol erre az esztendőre, ám egyúttal figyelmeztet az európai monetáris unió megvalósítása érdekében tett lépések kockázatára. Óvatosságra int az amerikai részvénypiaccal, valamint a fejlődő országokba irányuló tőkemozgással kapcsolatban is. A fejlett európai országokban nem fenyeget a pénzromlás felgyorsulása, miután a gazdaság növekedése lanyha, és a legfontosabb valuták egymáshoz viszonyított értéke megfelel az egyes országok gazdasági teljesítményének.
A fejlett országok gazdasági növekedése az IMF becslései szerint az idén 2,7 százalékos lesz, szemben a tavalyi 2,3 százalékkal, míg a fejlődők 6,6 százalékos bővüléssel számolhatnak, szemben az előző évi 6,5 százalékkal. Az Egyesült Államok növekedése az idén 3 százalékos lesz, és csak jövőre mérséklődik arra a 2,2 százalékos szintre, ahol már biztonságosan kézben tartható az infláció.
Az IMF szerint, bár a fejlett nyugat-európai országokban alapvető munkaerő-piaci reformokra van szükség, a távlatok korántsem reménytelenek: az utóbbi évek pénzügyi konszolidációs törekvéseinek köszönhetően Németországban és Franciaországban 2,3, illetve 2,4 százalékos növekedés várható ebben az évben, és 3 százalékos jövőre. Az IMF szerint Bonn és Párizs ennek ellenére nem tudja teljesíteni az év végére – legfeljebb jövő áprilisra – a GDP-hez viszonyított 3 százalékos költségvetési mérleghiány maastrichti kritériumát.