Az agrár-Grál-fórum kellemes meglepetést okozott a résztvevőknek – a megjelent kormány-tisztségviselők ugyanis talán a vártnál is többet ígértek. Horn Gyula miniszterelnök elismerte, hogy a nemzeti adottságokat – a mezőgazdaság érdekeit – képviselni kell az uniós csatlakozásnál. Szerinte a termelés és a piac “ésszerű” védelmezése sem ellentétes az EU-felfogással – igaz, az ésszerűség mértékét nem ecsetelte. Felelevenítette viszont azt a régi gondolatot, miszerint az agrárgazdaság egyik feladata a Keletről származó energia ellentételezése.
Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter nem vitatta, hogy a súlyos napi bajok megoldását nem helyettesítheti a NAP. A program célja: stabilizálni, növekedési pályára állítani az ágazatot, kiszámíthatóvá tenni a szabályozást. Ennek eszközei a gazdaság teljesítményével arányosan növekvő, új rendszerű agrártámogatás, az évi 50 milliárd forintos, kamattámogatásos tőkepótló hitel és a vidékfejlesztéssel összekapcsolódó (térségi) programok. A kormányintézkedéseken túl azonban a siker az érintetteken is múlik – a minőségnek, a versenyképességnek alapköveletménnyé kell válnia.
Mérsékelt optimizmust sugárzott viszont Medgyessy Péter pénzügyminiszter beszéde, aki szerint a mezőgazdaság egyre nehezebben tud megfelelni az EU-követelményeknek. A hozam a fele-kétharmada a korábbiaknak, a költségek növekednek, miközben a jövedelem egyre csökken. A szektor átalakulása ügyetlenül, koncepciótlanul ment végbe. Törvényszerűen be is következtek a “beprogramozott” bajok, például az értékesítésben, az árakban. A belpiac a kelleténél is nagyobb mértékben csökkent, s vészesen kinyílt az agrárolló (lásd a Hét grafikonját a 7. oldalon).
A termelőnek a pénzügyminiszter szerint is biztonságot kell adni. Ezt is hivatott szolgálni az a bejelentés, miszerint 1998-tól 130-140 milliárd forintnyi közvetlen mezőgazdasági támogatás várható. Medgyessy egyébként egyetért a nemzetgazdaság teljesítményéhez kötődő támogatással. (A GDP 2,5 százaléka – a NAP-ban rögzítendő mindenkori agrárszubvenciós keret – ma nagyjából 230 milliárd forint lenne.) Az azonban tarthatatlan, hogy jelenleg mintegy nyolcvan különböző jogcímen tudnak a gazdák támogatáshoz jutni. A rendszert egyszerűsíteni kell, a szociális jellegű támogatásokat pedig le kell építeni, s növelni a közvetlen termelői szubvenciókat. (Utóbbiak hatékonyságát, árcsökkentő hatását a vitában többen is megkérdőjelezték.)
Az agrárgazdaság távlatos feladatai között egyre nagyobb súlya lesz a vidékfejlesztésnek – vélekedett Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. (A vitán az is felvetődött, hogy EU-mintára miért nem tartozik egy tárcához az agrárgazdaság és a térségfejlesztés.) Egyes aprófalvas vidékeken – ahol 40-50 százalékos a munkanélküliség – reményük sem maradt a lakosoknak, hogy a mezőgazdaságon kívül munkát kapjanak. Ezért is épül az együttműködés közös programokra a térségi területfejlesztési szervezetek és a helyi agrárkamarák között. A pályázatos fejlesztési pénzek nagy részét már tavaly is az agrárvállalkozások nyerték el. A tárca vezetője szerint a munka még eredményesebb lesz a térségi integrációs társaság megalapításával. A több évre szóló Térségi Integrációs Program pedig ezt az agrár-területfejlesztési együttműködést még szorosabbra fűzi. A program finanszírozásához a miniszter forrásszerző és -kezelő intézmények, központok, tanácsok létrehozását javasolja.
Azért nem mindenben értett egyet a publikum. A legvitatottabb a birtokpolitika volt, magyarán, hogy szövetkezet, gazdasági társaság, vagy külföldi is szerezhessen-e földet. Jelenleg egyik sem vásárolhat, s ez károsan hat a gazdálkodásra, növeli az agrártermékek árát. Ésszerű lenne felszabadítani a földpiacot, az alacsony földárak miatti spekulációtól azonban kétségkívül joggal tartanak az érintettek. Ha pedig a belföldi jogi személyek előtt megnyílna a lehetőség, a jogot a nemzetközi megállapodások miatt a külföldi társaságok számára is meg kell adni. Nagy Frigyes reméli, hogy a nemzetközi jogászok megtalálják a megoldást.
Az agrárkerekasztalt – amit a szakminiszter a vártnál is eredményesebbnek értékelt – a beérkezett javaslatok feldolgozása után szeptemberben várhatóan újra összehívják.