Részvénycsere, ráfizetéssel

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöksége 1995. szeptember 4-én határozatot hozott arról, hogy az EBÖ a társadalombiztosításnak az ÁPV Rt. által az ingyenes vagyonjuttatás keretében átadott értékpapírok cseréjével részt vesz a Postabank Rt. legfeljebb 10 milliárd forintos alaptőke-emelésében. A határozat szerint a tranzakció során az Egészségbiztosítási Alapot veszteség nem érheti, sőt lehetőleg árfolyamnyereséget kell elérni. A [...]

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöksége 1995. szeptember 4-én határozatot hozott arról, hogy az EBÖ a társadalombiztosításnak az ÁPV Rt. által az ingyenes vagyonjuttatás keretében átadott értékpapírok cseréjével részt vesz a Postabank Rt. legfeljebb 10 milliárd forintos alaptőke-emelésében. A határozat szerint a tranzakció során az Egészségbiztosítási Alapot veszteség nem érheti, sőt lehetőleg árfolyamnyereséget kell elérni. A Postabank-részvények ellenértékeként az önkormányzat az ÁPV Rt.-től kapott BorsodChem-részvényeket ajánlotta föl. Az Egészségbiztosítási Alap a 651 millió forint névértékű BorsodChem-részvényt 135 százalékos ideiglenes árfolyamon – azaz 878,985 millió forint értéken – vette át az ÁPV Rt.-től, azzal, hogy a végleges ár a BorsodChem Rt. tőzsdei privatizációjakor kialakuló kibocsátási árfolyam. Az ideiglenes és a végleges árfolyam közötti különbséget az ÁPV Rt. a kibocsátáskor térítette volna meg az OEP-nek. Az ÁPV Rt. a BorsodChem-részvényekre opciós jogot kötött ki, azzal, hogy az opciós vételár a BorsodChem-kibocsátás előtt az ideiglenes, azután pedig a kibocsátási ár. A Postabank alaptőke-emelése után, egyedi állami döntéssel az OEP az ideiglenes árfolyamon adta át BorsodChem-papírjait a Postabank 879 millió forint névértékű, 100 százalékos árfolyamon adott részvényeiért. A Postabank az EBÖ és az ÁPV Rt. között létrejött opciós megállapodást magára nézve kötelezőnek fogadta el, vagyis megadta az ÁPV Rt.-nek az EBÖ által is biztosított opciós jogot. A Postabank vállalta továbbá, hogy az ideiglenes ár és a kibocsátási ár közötti különbözetről lemond az EBÖ javára, ha az ÁPV Rt. a kibocsátás után él opciós jogával. A Postabank és az EBÖ közötti adásvételi szerződéseket 1995. december 8-án írták alá. Még ugyanebben a hónapban az EBÖ két részletben további 40 millió forintért vásárolt Postabank-részvényeket, ugyancsak 100 százalékos árfolyamon. A Postabank-részvények reális értékét azonban nem könnyű megállapítani, mivel a papírokat a korábban elhangzott ígéretekkel szemben mind a mai napig nem vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. Jelenleg magánbefektetők a tőzsdén kívüli forgalomban a névérték 70 százaléka körüli áron vennének kisebb, néhány millió forintos csomagokat, eladók azonban csak elvétve akadnak. Ugyanakkor egy több száz millió forintos részvénypakett értékesíthetősége piaci alapon a bank elleni február végi betétesi roham után erősen kérdéses. A Postabank auditált mérlegének nyilvánosságára hozásáig ekkora tételre csak a névértéktől jelentősen elmaradó nyomott árfolyamon jelentkezne vevő. Ezzel szemben ma a BorsodChem-részvények gond nélkül eladhatók a tőzsdén a névérték 640 százalékán. Így a 651 millió forint névértékű BorsodChem-pakett ma több mint 4,1 milliárdot ér, míg a 879 milliós Postabank-pakett, hetvenszázalékos OTC-árfolyamot feltételezve, 615 millió forintot.