Az Egészségügyi Alap költségvetésének mindig “kényes” területe volt a gyógyszerár-támogatás alakulása – szól az Állami Számvevőszék múlt év őszén publikált,
a tb-alapok gazdálkodását vizsgáló jelentésének egy fontos megállapítása.
Az előirányzatokat ugyanis évről évre meghaladták a valós kiadások, s ez hozzájárult az Egészségbiztosítási Alap tetemes hiányához. Ezt követően pedig nem maradt más hátra, mint az ádáz vita arról, hogy ki viselje a költségeket; milyen arányban tömje be a központi költségvetés a gyógyszerkassza hiányait; milyen ütemben és hányszor emelkedjenek az árak; avagy ki viselje az átmenet költségeit, ha termelői árváltozást – központi intézkedésre – csak később követik a fogyasztói árak. A fogyasztók terhei mindeközben (a fogyasztói árakkal együtt) folyamatosan nőnek, ám arról még mindig nincsenek korrekt ismereteink, hogy az egészségpénztár többletkiadásai milyen gyógyszerkiadási, -rendelési szerkezethez köthetőek, hol vannak anomáliák, hol folyik el feleslegesen pénz. Ehhez ugyanis többek között szükség volna az országos vényellenőrzési rendszer kiépítésére, ám az, mint az over-ügy mutatja, mindmáig nem jött létre. (Mellesleg az említett ÁSZ-jelentés már múlt év szeptemberében szólt arról, hogy az ügyben átfogó vizsgálat folyik). Más kérdés – ebben a tekintetben a számvevők is szkeptikusan nyilatkoztak -, hogy amennyiben feláll egy ilyen rendszer, s ennek révén esetleg feltárulnak a gyógyszer-finanszírozás anomáliái, még mindig kérdéses, hogy mit tehet a finanszírozó. Addig pedig marad az egyetlen rendelkezésre álló eszköz: az adminisztratív szigor. A népjóléti miniszter friss bejelentése szerint május elsejétől ismét szigorodnak a gyógyszerrendelés feltételei; a változás főként a 90 százalékos támogatottságú készítményeket érinti. A jövő hónaptól kezdve egyes gyógyszereket (például az agyi vérkeringést serkentő vagy a depresszió elleni készítményeket) csak neurológus szakorvos írhatja fel betegei számára, a háziorvosok pedig csak korlátozott mennyiségben s csak a szakorvos hozzájárulásával rendelhetnek ezekből a gyógyszerekből. Emellett féltucatnyi (influenza, illetve hepatitisz elleni) védőoltás támogatását csökkentik vagy teljesen megszüntetik. Kökény Mihály népjóléti miniszter vélekedése szerint eme lépésekkel idén mintegy 400 millió forintot takaríthat meg az egészségpénztár.