Az ipari termelés és a kereskedelem fejlesztését szolgáló önálló elkülönített állami pénzalapokat tavaly év elején – az államháztartási reform keretében – az ipari tárca költségvetésébe olvasztották. Ekkor született meg a kissé riasztó, ám kétségkívül kifejező “gazdaságfejlesztési célelőirányzat” (GFC) bürokratikus elnevezés. A GFC alapvetően három terület anyagi támogatását, pályázati rendszerét hangolja össze: a gazdaságfejlesztési (lásd grafikonunkat), a kereskedelemfejlesztési, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására kiírt pályázatokét. Berényi Lajos helyettes államtitkár az új szisztéma keretében odaítélt pénzek hatékonyságát multiplikátor-hatásukkal bizonyította. A felhasznált források ugyanis nyolcszorosuknak megfelelő értékű beruházást, illetve – éves átlagban – huszonnégyszeresüknek megfelelő értékű, nemzetközileg is versenyképes termék előállítását indukálták. A korszerű munkahelyek létrejöttét tavaly a GFC átlagosan 900 ezer forinttal támogatta. A kis- és középvállalkozások támogatására kiírt pályázatok keretében 507 millió forintnyi kamattámogatást nyújtottak, amellyel 4 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg.
Idén a pályázatok fő célja a zöldmezős beruházások ösztönzése, további működőtőke bevonása, illetve a multinacionális cégek üzemeit ellátni képes magyar háttéripari kapacitások bővítése. A GFC az EU-normáknak megfelelő, versenyképes árualapok előállítását, s ipari parkok létrejöttét is segíteni kívánja – utóbbira várhatóan félmilliárd forintot ítél majd meg a tárca.
A kis- és középvállalkozásokat támogatandó, jelentősen bővül a program finanszírozásában részt vevő bankok köre. A kereskedelemfejlesztési pályázatokon belül – a hagyományos kiállítási, rendezvényi támogatásokon túlmenően – különös súlyt kap az EU-konform minőségbiztosítási rendszerek kiépítésének és tanúsításának ösztönzése.