A pénzügyminiszter és a jegy- bankelnök április végéig elkészíti a kormány alternatív inflációellenes programját – jelentette be a kormányfő hétfői tájékoztatóján. Az ambiciózus program nyomán 1998 végére az utolsó 12 hónapra vetített infláció 10 százalék alá csökkenhet.
A fenti két intézmény szakemberei úgy látják – és ebben más makroelemzők is egyetértenek velük -, hogy több, az áremelkedés kialakulásában és fennmaradásában eddig meghatározó szerepet játszó tényező hatása megszűnt vagy jelentősen csökkent. Ilyen erejét vesztett hatás a relatív árak kiegyenlítődésének folyamata, ami az árak lefelé merev volta miatt a relatíve olcsó termékek drágulása révén ment végbe. Hasonlóképpen egyre kisebb szerepet játszanak a hatósági árintézkedések, kivéve persze az energiát, de ennek relatív ára is a helyére kerül az idei áremelésekkel. A Pénzügyminisztérium és a jegybank szerint az államháztartás hiányának csökkenése, illetve az egyensúly javulása sem indokol már olyan mértékű inflációt, mint a jelenlegi.
Ami tehát leginkább hat, az a várakozások és a leértékelés. Ezek negatív hatásának azonban elejét lehetne venni egy 1997 tavaszán megkötött, 1998-ra 10 százalékos bérkiáramlást előirányzó ár-bér megállapodással és egy erre épülő költségvetéssel. Ez jelentősen csökkentené a decentralizált ármeghatározók inflációs várakozásait, aminek következtében különösebb restrikciós intézkedések nélkül is 8-10 százalékra csökkenne az infláció 1998 decemberére. A folyamatot egy pénzügyminisztériumi előterjesztés szerint 1998 első felében 0,9 százalékos, második felében pedig 0,7 százalékos havi leértékelési ütem kísérné. Szakemberek szerint azonban egy effajta leértékelési ütem nagyobb inflációs ütemmel lenne konzisztens. Megítélésük szerint az inflációs elképzelés akkor lenne tartható, ha a leértékelés havi mértéke a jövő év második felében 0,5-0,6 százalék között alakulna úgy, hogy már akkor sávban lebegtetett árfolyamot hirdetnének meg 1999-re.
Az impozáns elképzeléscsomag megvalósításának egyedül a külkereskedelmi folyamatok alakulása állhatja útját. Az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban úgy látják, hogy a forint növekvő ütemű leértékelése nélkül a külkereskedelmi mérleg akár 3-4 milliárd dolláros hiányt is mutathat év végére. Számításaikat azzal támasztják alá, hogy a hazai termelők eddigi védettsége idén jelentősen csökken, a különböző tarifális intézkedések miatt 8-10 százalékkal mérséklődik ugyanis az importőrök eddigi versenyhátránya. Ezzel szemben a miniszterelnök hétfői televíziós sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a leértékelés nem veszélyezteti a külkereskedelmi folyamatokat, a január-februári adatok a terveknek megfelelően alakultak.