A delegálás kontra választás kérdésében természetesen a kormány a leghatározottabb, s egyben a legőszintébb: javaslata szerint az önkormányzat tagjait nem választanák, hanem az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkavállalói és munkaadói oldala delegálná őket. Legalább ennyire fontosnak érzik azonban a létrejövő testületek hatáskörének további korlátozását: létszámuk az eddigi 60-ról 36 főre csökkenne, megszűnne az önkormányzatok elnöksége, s a felügyelőbizottságokban az ÉT képviselőin kívül helyet kapnának a kormány delegáltjai is. A kabinet célja egyértelmű: a tb gazdálkodásának szigorú ellenőrzése, azaz, hogy (az eddig önmagában is hiányos) törvényességi kontroll mellett szakmai felügyeletre is nyíljék lehetőség. (Ráadásul “rendkívüli törvénysértés” esetén a kormány javaslatot tehetne a tb-önkormányzatok feloszlatására is.)
Ez utóbbi már kevésbé tetszik az önkormányzat jelenlegi vezetőinek. Simsa Péter egészségbiztosítási alelnök szerint a szakmai kontroll az önkormányzatiság elvének megsértését jelentené. Az önkormányzat vezetői mindenesetre pénteken személyes megbeszélést folytattak Horn Gyula miniszterelnökkel, s ennek nyomán esélyt látnak a kemény kormányálláspont “felpuhulására”. Szintén nem tartják helyénvalónak az elnökség megszüntetését, mondván: a folyó ügyek viteléhez szükség van egy, akár hetente ülésező testületre. Simsa egy másik nyilatkozatában azon gyanújának adott hangot, hogy a kabinet az 1989 előtti állapotokat akarja visszaállítani, amikor az állam rendelkezett a tb-alapokba befolyó pénzekről. Ennek jeleként értékelte azt is, hogy a kabinet elképzelései szerint az önkormányzatok felügyelőbizottságába a kormány is delegálna egy képviselőt, s hogy a tb hivatalainak a kormány közvetlenül is adhatna utasítást. Az alelnök szerint ráadásul tisztázatlan maradna a kormány, illetve a tb szerep- és feladatköre. Az alelnök számára egyértelmű, hogy az önkormányzatok immár bebizonyították: ők a leghatékonyabb kezelői a tb-re szánt pénzeknek, így létük nem lehet vita tárgya, csupán az, hogy milyen formában működjenek tovább.
A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat már az eddigi hatáskörszűkítéseket is sokallta, a jelenlegi kormányelképzelések kapcsán pedig egyenesen úgy fogalmazott: a közgyűlés és az elnökség hatáskörének szabályozása érdemi változtatást nem igényel. Mi több, “keresni kell” annak lehetőségét, hogy a közgyűlés által át nem ruházható ügyekben az elnökség előzetes döntést hozhasson.
Az önkormányzatok most saját bevallásuk szerint is kivárnak, a helyzetet cseppfolyósnak tartják, s eközben bíznak abban, hogy a kulisszák mögötti egyeztetésekkel megóvhatják eddig élvezett jogosítványaikat.