A Polgári Bank működő, fizetőképes hitelintézet – sietett leszögezni hét eleji tájékoztatóján Balázs Ágnes, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Hozzátette: a felügyelőbizottság nem bukkant olyan adatra vagy egyéb körülményre, amely ezt az állítást megkérdőjelezné.
Az fb alapvető problémának tartotta, hogy a PB szinte 1993. évi megalakulásától kezdve a meghirdetettől lényegesen eltérő üzleti tevékenységet folytatott. A százszázalékos tulajdonos Budapest Bank ugyanis a tehetősebb magánszemélyeket megcélzó, úgynevezett private banking felfuttatását szánta a PB fő tevékenységének. Ezzel szemben a menedzsment a lakosság szélesebb rétegeit kívánta ügyfelének megnyerni. Ennek érdekében elsősorban a személyi jövedelemadó visszaigénylését lehetővé tevő konstrukciókat kínált (melyek egyike, a Civis ’95 Befektetési Alap értéke meghaladta az akkori mérlegfőösszeg egyharmadát), másodsorban pedig a magánszemélyektől összegyűjtött forrásokat fektette be. Ezeket viszont olyan szövevényes rendszerben – szól az fb következtetése -, melyből nehezen állapítható meg e tevékenység jövedelmezősége.
Kevésbé voltak fejlettek viszont – az engedélyezett tevékenységi kör dacára – a kereskedelmi banki üzletágak: a PB kevés számlát vezetett, s gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkozott hitelezéssel. A helyzetet súlyosbította, hogy a Polgári Banknak egyrészt nem volt controlling rendszere, így nem tudott tájékozódni terméke, szolgáltatásai jövedelmezőségéről. Másrészt hiányzott a treasury, amely többek között a likviditástöbblet jövedelmező elhelyezésére lett volna hivatott.
A Polgári Bank több szempontból sem felelt meg a bankfelügyeleti előírásoknak. A Figyelő értesülései szerint például 1995 végén az egy hitelfelvevőhöz kihelyezett hitelek (követelések) együttes összege több esetben (Caola-csoport, Prorenta) meghaladta a bank szavatolótőkéjének 25 százalékát.
A fentiek is közrejátszottak abban, hogy a bank könyvvizsgálója az 1996-os évre előzetesen 1 milliárd forint körüli veszteséget állapított meg (ennek összetevőiről lásd grafikonunkat). Lapunk úgy tudja, hogy az auditor által 1997 elején végzett átvilágításkor kiderült: a PB tőkemegfelelési mutatója -1,17 százalék volt.
Mindenekelőtt ezért van sürgős szüksége a PB-nek tőkeemelésre, legalább 1,3 milliárd forint értékben. Mivel a két kijelölt, százszázalékos állami tulajdonú bank közül a Magyar Fejlesztési Bank – a Corvinbank januári megvásárlása okán – időközben elveszítette érdeklődését, az ÁPV Rt. azt javasolta a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszternek, hogy a Pénzintézeti Központ Banknak ítéljék oda a Polgári Bankot.
A fent vázolt hiányosságok – az fb szerint – elsősorban a bank első, 1996 májusáig működő menedzsmentjét jellemezték. Bizonyos személyes összefonódásokra utaló jeleket azonban találtak. Ezek “csomópontja” az 1994-ben 1,5 milliárd forintos tőkével alakult Citizen Rt., mely részvényeinek jegyzéséhez a PB mintegy 1,3 milliárd forint hitelt nyújtott. Bár a helyettes államtitkár szerint “a befektetők között vannak többször is felbukkanó nevek”, az fb nem talált bizonyítékot arra, hogy bármelyikük csalárd szándékkal szerette volna tönkretenni a Polgári Bankot.
Éppen az ismétlődő nevek okán javasolta a pénzügyminiszter, hogy a miniszterelnök kérje fel az ÁSZ-t egy részletes vizsgálatra. Ezzel együtt a bizottság indítványozta, hogy jogi szakértők adjanak szakvéleményt arra, vajon a magyar joggyakorlat alapján lehetséges-e a felelősségrevonás.