A nemzetek közötti kereskedelem diszkriminációmentes liberalizálása érdekében 1947 októberében hozták létre az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezményt (General Agreement on Tariffs and Trade, GATT). Az ENSZ többi szakosított szervezetével szemben azonban ez a genfi székhelyű szervezet csak de facto létezett, a jogi kérdésekben az akkor csatlakozó 88 (ma 90) államnak nem sikerült megegyeznie. Emiatt kezdődött el az egyes témákat tisztázó – 6-8 éven át húzódó – tárgyalások sorozata. A szervezet de jure így csak az úgynevezett Uruguayi Forduló lezárása után, 1994-ben Marrakeshben alakulhatott meg a Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization, WTO) néven. Problémát okozott, hogy a záróokmányban az általános kereskedelmi és vámegyezmények mellett új területek is szerepeltek. Az egyik legkényesebb a szolgáltatások kereskedelmének jövőjét szabályozó passzus volt. Hároméves egyezkedés után a tárgyalásokon részt vevő 68 állam benyújtotta ajánlatait, és – bár a végső kompromisszumok nem születtek meg – ez év februárjának közepére sikerült tető alá hozni a további együttműködés keretét adó Általános Kereskedelmi és Szolgáltatási Megállapodást (General Agreement on Trade and Services, GATS).