A világcég ezúttal más utat választott, mint amit a szakemberek feltételeztek. A nagy gyártók megszokott törekvése ugyanis a processzorok utasításkészletének folyamatos apasztása; így jött létre az úgynevezett csökkentett utasításkészletű (Reduced Instruction Set – RISC) processzorok csoportja. Ezek azért jóval gyorsabbak a korábbiaknál, mert a bonyolult utasításokat elemi utasítások sorára bontják, amelyeket a rendszer egyszerűbben és gyorsabban hajt végre.
Az Intel azonban egy másik fejlesztési irányt nyitott a bővített utasításkészlet (Advanced Instruction Set – AISC) létrehozásával. E filozófia lényege, hogy a processzorba olyan új regisztereket és utasításokat huzaloznak be, amelyek a multimédia alkalmazásokat támogatják. Így a képfeldolgozás, a tömörítés sokkal egyszerűbben és gyorsabban programozható. Ennek jelentősége abban is rejlik, hogy a processzornak vannak olyan utasításai, amelyek egy parancsra nem csak egy, hanem jóval több adatot képesek ciklikusan feldolgozni.
Az új MMX jelű processzorokat csak az erre felkészített alaplapokban lehet használni. Ez tehát az alaplapok piacának megélénkülését is jelenti. Az utóbbi mintegy fél évben készült lapok egy része a BIOS upgrade-jével alkalmassá tehető az új processzor befogadására, ám a gépek többségénél cserére lesz szükség. Az Intel képviselői nemrégiben bejelentették, hogy belátható időn belül megjelenik az úgynevezett MMX ovedrive processzor is, amely a hagyományos alaplapokba helyezhető, és feleslegessé teszi a cserét. Ebben azonban sokan kételkednek, és bizonyosan félnek is a változástól.
Az MMX processzor megjelenése ugyanis átrendezheti az Intel processzorok piacát. A megnyilatkozásokból azonban úgy tűnik, az intelesek számoltak ezzel a lehetőséggel. A gyártók véglegesen leállhatnak a 486-os alaplapok és a 486-os utángyártott processzorok előállításával. Az MMX processzorok ára most, a bevezetéskor mintegy két-háromszorosa a hasonló kategóriájú normál Pentium processzorénak, ám – amint a folyamatos gyártás beindul – lassú áresés várható. Az arányok legalább egy esztendeig körülbelül azonosak lesznek: a hagyományos Pentium tölti be a 486-os processzorok megüresedett helyét a piacon.
Az MMX elterjedését piaci tényezők is siettethetik. A gyártók ugyanis olyan applikációkat ígértek, amelyek a hagyományos távközlést is forradalmasíthatják. A megnövekedett számítástechnikai kapacitás ugyanis már lehetővé teszi élvezhető kép- és hangcsatorna átvitelét normál telefonvonalon. Ez nem más, mint a képtelefon minden eddiginél olcsóbb változata. Hasonló multimédiás forradalom készül az Interneten is, amelyet csak a genfi szerzői jogi konferencián elhatározott új sarcok: a kisjogos jogdíj-általány – amit minden felhasználóra kivetnek -, valamint az Európai Unió által javasolt adattovábbítási illeték lassíthatnak. Ezek azonban várhatóan nem vetik vissza jelentősen a rendszerek fejlődését.
Az Intel ezzel a lépéssel továbbment abban az irányban, amely a hagyományos rendszerekhez illeszkedő fejlesztési utat jelöli ki, azaz a Windows ’95 és a DOS alapú alkalmazások még további éveket nyertek. Ez a piaci lépés egyben azt is jelenti, hogy az ezen alkalmazások számára rendelkezésre álló processzorok választéka mellett azok órajele is jelentősen nő, így remélhető, hogy a 200 MHz feletti processzorok megjelenése nem várat magára az ezredfordulóig.