Összesen 150 milliárd forint díjbevételre tett szert tavaly a Magyarországon működő 45 biztosító. A fenti kör február 6-tól az osztrák Grawével is kiegészült – e napon kelt ugyanis az Állami Biztosításfelügyelet (Ábif) hosszan fontolgatott engedélye. Döntéséről Asztalos László, a felügyelet elnöke mint “vitatható” lépésről számolt be, de hozzátette: a Pénzügyminisztériummal együttműködve a korábbinál jobb feltételeket sikerült elérnie, ráadásul a “megtért bűnösnek előzetes bizalmat” kellett, hogy szavazzon. A 620 millió forintos alaptőkével vidéken alakult biztosító anyacégénél a hajdani magyar-országi kalózkodásban részt vett alkalmazottakat és vezetőket leváltották, 3,5 ezer magyar állampolgár befizetéseit visszajuttatták, további száz ember pénzét pedig letétbe helyezték. A társaság nyilatkozatban vállalta, hogy mindenféle multilevel, azaz hólabda típusú terjesztési elvtől elhatárolja magát. A felek ugyanakkor rögzítették, hogy ha a két ország között a biztosítási állomány átruházásának jogi feltételei megteremtődnek, akkor a Grawe a jelenleg a csoport egy másik tagjánál lévő, magyar vonatkozású állományát – annak tartalékaival együtt – megkapja. Megállapodtak abban is, hogy a felügyelet a Grawét rendszeres és különleges ellenőrzésben részesítheti.
Jóllehet Közép-Európában a magyar az egyetlen sikeres kötelező felelősségbiztosítási rendszer, mára ez is túlhaladottá vált. Jövő januártól be kell indulnia a két éve szorgalmazott, korlátok közötti piaci ármechanizmusnak, amellyel a jelenlegi burkolt díjverseny tisztességessé tehető. A szisztéma átalakításához a tartalékok elegendőek, annak kockázata vállalható – állítja Asztalos. Döntést kíván viszont többek között, hogy a különösen nagy kockázatú ügyfeleket – az eddigi csúcstartó egy év alatt tucatnyi balesetből vette ki a részét – miként illesszék a rendszerbe.
A kötelező biztosítási rendszer változásával a biztosítók, biztosítottak és a kormány gépjármű-felelősségbiztosítási bizottságának (gfb) jövője is megkérdőjeleződik. Az Ábif szerint azonban a biztosítottak képviseletére továbbra is szükség van – például egy néhány fős tanácsadó testület formájában. A kötelező biztosítás átalakítása nyomán mindenesetre – az elnök szerint – az évenkénti inflációkövető ármódosítás az eddigieknél lényegesen alacsonyabb mértékű volna.
Ugyancsak idei feladat az esetleg elbukó biztosítók klienseinek kielégítését szolgáló ügyfélvédelmi alap létrehozása. Ennek módja – a díjak egy részéből bizonyos ideig töltsenek egy központi alapot, avagy a biztosítók saját maguk tartalékoljanak e célra, netán e két koncepció valamilyen kombinációja valósuljon meg -, csakúgy mint az alap nagysága, még kérdéses.