Mind többen vélik úgy, hogy az első vagy a második negyedév végén módosul a csúszóleértékelés havi mértéke. Hogy mennyivel, abban a kérdésben egy vagy két tized százalékpont között oszlanak meg a találgatások. A legtöbben a két megoldás kombinációját várják, azaz a pillanatnyilag “hivatalosnak” tekinthető várakozások szerint április elsejétől 1,1 százalékra, majd július elsejétől kerek egy százalékra mérséklik az illetékesek a forintleértékelés havi ütemét.
A várakozások megalapozottságáról tanúskodik Medgyessy Péter pénzügyminiszternek a múlt hét elején a napisajtóban megjelent nyilatkozata, miszerint a kormány április környékén tervezi a leértékelés ütemének mérséklését, és ugyanekkor döntenek a vámpótlék leépítésének módjáról is. Ma egyébként a nemzetközi pénzügyi szervezetek szakemberei szerint is a leértékelés 1,2 százalékos mértéke a legfőbb akadálya az infláció megfékezésének. A havi leértékelési ütem 0,1-0,2 százaléknál erőteljesebb mérséklése viszont az export versenyképességének romlásával és a vámpótlék leépítése miatt amúgy is bővülő import megugrásával járna.
A forintkamatoknak az utóbbi hónapokban tapasztalt több százalékpontos csökkenése is csak azzal magyarázható, hogy a nemzeti valutánkban megtakarítók is számítanak a devalváció mérséklődésére. Aligha kötnék le ugyanis pénzüket egy vagy akár több évre is 20 százalék alatti hozamok mellett, hiszen változatlan ütemű leértékelés mellett a devizabefektetések ennél magasabb hozamot ígérnének.
A forintkamatok csökkenése miatt azonban oly mértékben megcsappant a forint devizakosarának összetételével megegyező arányban (70 százalék márka, 30 százalék dollár) nyitott dollár- és márka-eladási pozíciók nyereségessége, hogy az ügylet dollárága már-már veszteségessé vált, s csak a márka jóval alacsonyabb kamata és az ebből származó nyereség tartotta a lelket az eladókban. (A valutakosár összetételével megegyező arányú pozíciókkal kiküszöbölhető a nemzetközi devizapiacok keresztárfolyam-változásaiból fakadó kockázat.) A forint és a legtöbb deviza kamata közötti különbség már kevesebb, mint az 1,2 százalékos havi leértékelésből adódó 15,4 százalékos éves devalvációs ütem. Az utóbbi időszakban lényegében már csak a svájci frank, illetve a japán jen eladása biztatott akkora extraprofittal, amely a határidős ügyletekkel együtt járó ugyancsak extra kockázatot ellentételezni tudta. Ha viszont április elejétől módosítják a leértékelés mértékét, akkor dolláronként akár 50 filléres, márkánként pedig két forintos nyereséggel is kecsegtethet a szakzsargonban egyszerűen kosaras eladásoknak nevezett ügylet a decemberi elszámolóárak alapján. Az alapletétek mértékét szem előtt tartva ez közel százszázalékos éves hozammal lehet egyenértékű. Az ügylet egyetlen kockázata a forint árfolyamának az intervenciós sávon belüli ingadozása. A leértékelés mértékének csökkentése azonban a pótlólagos devizaeladások miatt az intervenciós sáv aljához szorítaná a forint valutaárfolyamait, minimálisra csökkentve az ebből fakadó veszteség veszélyét.
Ám aki hisz a leértékelés mértékének csökkentésében, annak már ezekben a napokban rá kell szánnia magát a pozíciók nyitására, mivel a csökkentés a forintkamatok további esését is előrevetíti, azaz néhány napon belül elapad a kamatkülönbözetből és a leértékelésből fakadó nyereség.