A csúcsbevételt úgy sikerült elérni, hogy közben csökkentek a vámtételek, a statisztikai illeték, a vámkezelési díj és a vámpótlék mértéke. A legkiugróbban – százmilliárd forinttal – az áfa-bevételek nőttek, elérve a 486 milliárdot. Közel százmilliárdot hozott a konyhára a vámpótlék is, míg vámból és vámkezelési díjból együtt 93,4 milliárd folyt be. Fogyasztási adóból 31,3 milliárdot, statisztikai illeték címén pedig 22,7 milliárdot szedtek be a vámosok.
Az utasforgalomból mindezeken felül további 570 millió forintos bevétel származott, ami ugyancsak számottevően – 150 millióval – több az egy évvel korábbinál, dacára annak, hogy a vámfizetésre kötelezett utasok száma csak ezer fővel gyarapodott. A gépjármű-behozatal a nem kereskedelmi forgalomban csökkenő tendenciát mutat: tavaly a vámhivatalok 1438 ilyen vámkezelést végeztek, míg tavalyelőtt 4554 volt ezen ügyek száma.
A vámos sikerév nem kis mértékben a tavaly áprilisban életbe lépett egységes vámtörvénynek tudható be – korábban a vámtestület működését 122 kormány-, illetve miniszteri rendelet szabályozta. Arnold Mihály altábornagy, országos vámparancsnok szerint e törvénynek is köszönhető, hogy megszűntek a költségvetésnek milliárdos károkat okozó vám- és jövedéki visszaélések. Bár utólagos ellenőrzésre csak az idei esztendő kezdetétől van külön keret, a járőrszolgálatot már novembertől működtetik. A sajtóban “vámkommandókként” aposztrofált egységek a határon rendben beléptetett szállítmányt bárhol feltartóztathatják, s ellenőrizhetik. Az utóellenőrzések során a vámhatóságnak lehetősége nyílt egy-egy gazdálkodó külkereskedelmi tevékenységének teljes körű – a számviteli, könyvelési ellenőrzést is magában foglaló – vizsgálatára. A jövőben a fizikai vámvizsgálat – a bizalmi elven alapuló, illetőleg az egyszerűsített vizsgálat alkalmazásával – várhatóan eltolódik az utólagos ellenőrzés felé. Ez strukturális változásokat is hoz a testület életében, aminek egyik első lépéseként a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága kétmilliárd forint többlettámogatást kap a központi költségvetéstől, 850 új pénzügyőr felvételére. Az utóellenőrzések révén a tervezettnél tízmilliárd forinttal több bevételt remélnek. Az ellenőrzések során egyébként több esetben büntetőeljárást kellett kezdeményezni. A tapasztalatok szerint napjainkban a csempészet főként a kereskedelmi áruforgalomban történik – a vámhatóságot megkerülve egy-egy ügylettel milliárdos hasznot lehet elérni. Az utólagos vizsgálatok nyomán tavaly 23 esetben összesen 3,1 milliárd forint elkövetési értékű csempészet miatt tettek a vámosok feljelentést.
A vámhatóság összes nettó kinnlevősége 20 milliárd forintot tesz ki, a csőddel és felszámolással érintett társaságok tartozása pedig eléri a 30 milliárd forintot.