A magyar repülőgép-vásárlás annyira fontos a svédek számára, hogy – noha időközben amerikai és francia cégek is beálltak az érdeklődők sorába – továbbra is minden erővel a vevő megdolgozására koncentrálnak. A Gripen potenciális vásárlói közé hazánkon kívül Ausztriát, Chilét, Csehországot és Lengyelországot is beszámítják – különösen az utóbbi kettő esetében nyomna sokat a latban a magyar üzletkötés. A gép melletti fő érv, hogy egy repülési órára vetített fajlagos költségei a legalacsonyabbak, s eladói szerint ez az egyetlen ajánlat, amelynek alkatrészei 30 százalékban amerikaiak, valamint német és angol részeivel NATO-kompatíbilis, ugyanakkor EU-konform. Hátránya viszonylag magas vételára és az, hogy kipróbálatlan: Magyarország lenne az első komoly vevő – természetesen a svéd légierőn kívül, amelynek jelenleg évente 20 gépet szállítanak.
A menyasszony bekerítésében már vőfély is akadt: a svéd kormány a napokban nevezte ki a kereskedelmi miniszter mellé a kipróbált diplomatát, Jan af Sillént, akinek egyedüli feladata a fegyverexport koordinálása, magyarán a svéd repülőgépek és tengeralattjárók eladásainak segítése. A vőlegény azzal is csábítgatja a menyasszonyt, hogy az ellentételezési egyezmény már eddig is 10 milliárd forint exporttöbletet hozott a magyar vállalatoknak. Ha pedig a magyar fél valóban a Gripent választja, a hatás megsokszorozódik: a résztvevők termelésének és exportjának növekedésén kívül minőségjavulást hoz, s a cégek hitelhez jutási lehetősége és piaci helyzete is javul. Jelenleg egyébként 200-250 magyar vállalat áll közvetlen kooperációs kapcsolatban svéd cégekkel, de a Saab adatbázisában további 450 potenciális partner neve is szerepel.
Balás Péter az ellentételezési szerződés aláírását követően úgy nyilatkozott, hogy – bár a tender kiírásánál minden érdeklődőnek egyenlő esélyeket adnak – a Saab előnyösebb helyzetben van a többinél, mert ő volt az első. Kérdés, ez az előny elegendő lesz-e az üzlet megkötéséhez. Ellenkező esetben mindenesetre számolni kell azzal, hogy a Wallenberg-csoport csúcsvállalatai – az Ericsson, az Electrolux, az ABB vagy a Scania – által képviselt hatalmas ipari potenciál jó része elfordul Magyarországtól.