Az Első Polgári Takarékpénztár (EPT) a három évvel ezelőtt csődbe ment Heves és Vidéke Takarékszövetkezet eszközein jött létre 1995 októberének végén. A százmillió forintos alaptőkével indított szakosított pénzintézet tavaly januárban kapta meg az engedélyt az Állami Bankfelügyelettől (azóta Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet), azzal a feltétellel, hogy a pénztár elkészített részvénykönyvét 1996. február 15-ig, a közvetett tulajdonlásra vonatkozó adatokat pedig tavaly december 31-ig kell bemutatnia. A pénztár részvényeinek 50 százaléka a Polgári Bank (PB), 25-25 százaléka a PB irányítása alá tartozó Citizen Befektetési Rt., valamint a Pretium Holding (PH) kezében volt.
Az EPT az engedéllyel a zsebében rövidesen meg is kezdte tevékenységét, sőt az üzlet olyan jól ment, hogy alig több mint fél éven belül már a fővárosban is két fiókot nyitottak. Úgy tűnt, a kis hitelintézet megkapaszkodik a piacon. Ekkor robbant a bomba: a bankfelügyelet tavaly október 7-én azonnali hatállyal visszavonta a korábban kiadott engedélyt, a pénztár élére felügyeleti biztost rendelt ki, illetve megindította a felszámolási eljárást. A hivatalos ok: a Pretium az engedélyezési eljárás során, rosszhiszeműen, valótlan adatokat közölt saját tulajdonosi összetételéről.
A felügyelet álláspontja szerint a PH az engedélyezési eljárás során megtévesztő magatartás tanúsított, amikor tulajdonosairól azt közölte: “az több száz magánszemély, illetve néhány intézmény… Ezért nem lehetséges átfedés a pénztár egyéb tulajdonosaival”. A felügyeletnek ugyanis tudomására jutott, hogy a PH-ban még 1995 márciusában 49,6 százalékos tulajdont szerzett az NTH-Neval Rt., amelynek így közvetett módon befolyásoló részesedése van az EPT-ben is. Feltűnt a tulajdonosok között 1996 nyarán egy Szabolcs-Regional elnevezésű kárpótlásijegy-hasznosító társaság is, amelyről a felügyeletnek korábban szintén nem volt tudomása. Ennek alapján úgy ítélték meg, hogy a működési engedély kiadása téves adatokon alapult, és a hatályos pénzintézeti törvény előírásainak megfelelően visszavonták az engedélyt, kifizetési tilalmat rendeltek el az EPT-nél elhelyezett betétekre, s felszámolási eljárást kezdeményeztek a Heves Megyei Bíróságon.
Ezt a határozatot azonban a PH a Fővárosi Bíróságon megtámadta, mondván: a felügyelet nem folytatott alapos vizsgálatot a társaság tulajdonosi összetételéről. Érvelésükben arra helyezik a hangsúlyt, hogy a Pretium Holding részvényei nem névre szólóak, így a tulajdonosi összetétel sem állapítható meg pontosan. A társaság viszont vállalta, hogy 1996. december 31-ig a részvényeket névre szólóvá alakítja át, és az erről vezetett részvénykönyvet eljuttatja a felügyelethez. Ráadásul a NTH-Neval csupán két hónapig volt tulajdonosa a Pretiumnak, majd a megszerzett részvényeket magánszemélyeknek továbbadta, így nem lehet közvetett tulajdonosa az EPT-nek. Ezzel párhuzamosan fellebbezést nyújtottak be a Legfelsőbb Bíróságon az első fokon időközben jogerőssé vált felszámolási eljárás ellen is, mondván: a bíróság jogszerűtlenül járt el a felszámoló kijelölésénél és az EPT fizetésképtelenségének megállapításakor. Álláspontjuk szerint a pénztár az elrendelő határozatot követően a betéteseit és hitelezőit külső segítség nélkül kifizette, így nem lehetett fizetésképtelen.
Ennek az első ránézésre jogi csűrés-csavarásnak tűnő ügynek számos távolabbra mutató vetülete is van. A perben szereplő Pretium Holding mögött ugyanis nem akárkik állnak: a rendelkezésre álló adatok szerint a cég egyik legfőbb tulajdonosa és elnöke Vindics József, aki 1994-ig a Budapest Bank (BB) brókercégénél, a Budapest Értékpapír- és Befektetési (BÉB) Rt.-nél töltött be ügyvezető-helyettesi, majd pedig megbízott ügyvezetői pozíciót. Munkatársai és a PH körül terebélyesedő csoport (lásd erről grafikonunkat) vezetői között pedig feltűnnek olyan személyek, akik szakmai “bölcsője” szintén a Budapest Bank háza táján ringott. Így például Köves József, Jaloveczki László és Czilják László, akik mindhárman az (akkor még) BB-tulajdonban álló Polgári Bank vezető tisztségviselői voltak. Mellettük felsejlik egy másik vonal is, amely Murányi Ferenc kaposvári vállalkozó (HVG, 1996. augusztus 24.) nevével hozható összefüggésbe, aki egyébként az EPT-perben döntő fontosságú NTH-Neval elnöke, ugyanakkor korábban a Pretium Holding igazgatósági tagja volt. Hasonló posztot töltött be a társaságnál Nagy Imre, aki a Caola Rt. vezérigazgatója, korábban pedig politikai tevékenysége révén vált ismertté.
Maga a holding egy igen gyorsan növekvő vállalkozás, amely a jelek szerint mára jószerint a pénzügyi szolgáltatások minden területén gyökeret eresztett. A csoport magjának tekinthető Pretium Rt. 1994-ben jött létre 210 millió forintos alaptőkével, amely mára 600 millió forintra hízott. A társaság alapítói – az elnök-tulajdonos Vindics József nyilatkozatai szerint – olyan magánszemélyek és intézmények voltak, akik “fölös” kárpótlási jegyüket akarták kedvezően hasznosítani. A kárpótlási jegyek eladásából származott a csoport kezdőtőkéje is, amelyet aztán határidős devizaügyletekkel 800 millió forintra növeltek. A nyereség egy részét tőkeemelés formájában visszaforgatták a Pretiumba, másik részéből pedig megkezdték a holding kiépítését. Ebbe tartozik az elnök egyszemélyes vállalkozása, a Xedos Plusz Kft.; a csoport belvárosi székházát kezelő Pretium Ingatlan Kft.; az árutőzsdei ügyletek kezelésére szakosodott Pretium Bróker Kft.; a Pretium Plusz Nyugdíjpénztár és egy könyvvizsgáló cég.
A holding étvágya azonban a szűken vett csoport kialakítását követően sem csökkent, sőt gőzerővel hozzáláttak a pénzügyi szolgáltatások területén újabb hídfőállások kiépítéséhez. Az előőrs szerepét az 1995 elején egymilliárd forintos alaptőkével létrehozott Első Polgári Befektető (EPB) Rt. látta el, amelyet elsődlegesen az új értékpapírtörvénynek is megfelelő befektetési társaságnak szántak. A PH mellett itt részben ugyanazok a vállalkozások tűnnek fel, mint az EPT esetében. Az EPB a Pretiummal karöltve tavaly rövid idő alatt több cégben szerzett kizárólagos vagy többségi részesedést. Ezek közé tartozik többek közt a felszámolás alatt álló Leumi Hitel Bank 3-4 milliárd forintos kétes követelésállományát hasznosító M&L Invest Kft., az Oster Lízing Kft., illetve az Általános Értékforgalmi Bank brókercége, amely ma Wintrust Rt. néven működik. A legújabb szerzemény pedig a befektetési alapok kezelésével foglalkozó Buda Portfólió Kft., amelyet a Pannon-Váltó Rt.-től vásároltak meg.
A szerteágazó csoport pénzügyi szolgáltatásainak palettájáról csupán egyetlen dolog hiányzik igazán: a kereskedelmi banki tevékenység. A Pretium az Első Polgári Takarékpénztár megalapításával csupán lépéseket tett ebbe az irányba, ám az igazi “nagy halat” a holding különféle vállalkozásaiban addig is aktívan részt vevő Polgári Bank jelenthette volna. Mint arról lapunkban is beszámoltunk (Figyelő 1996/34-35. szám), a Pretium tagja volt annak a Szabolcs-Regionalból, Pannon-Váltóból, Caola Rt.-ből és a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bankból (MBFB) álló konzorciumnak, amely tavaly nyáron jelentkezett az addigra a GE Capital és az EBRD többségi tulajdonába került Budapest Banknál a Polgári Bank megvásárlására. A konzorcium a hírek szerint névértéken vásárolta volna meg az egymilliárd forint jegyzett tőkéjű kisbankot, később pedig – igaz, akkor már más összetételben – további 500 millió forint tőkeemelést is vállaltak volna. A tranzakciót azonban az Állami Bankfelügyelet meghiúsította, mondván, hogy az MBFB tervezett kiválása esetén nem biztosított kellően a pénzintézet szakmai háttere.
Ezt követte aztán az EPT október 7-i bezárása, amivel a csoport egyetlen, betétgyűjtésre alkalmas “lába” is kimúlt. A lapunk birtokába jutott információk szerint a felügyelet nem is rejtette véka alá, hogy a Pretium tulajdonosi összetételére vonatkozó adatokra a Polgári Bank eladásának körülményeit vizsgálva bukkant rá. Annyi tény: a bonyolult szerkezetű csoport a kisbank megvásárlásával jelentősen megerősödhetett volna, ráadásul a kereszttulajdonlások révén lehetősége lett volna a holding pénzeinek követhetetlen mozgatására. A korábbi bankcsődök ismeretében pedig az ilyen szerteágazó tulajdonosi kapcsolatok a felügyeleti szakemberek szerint mindig nagy veszélyt jelentenek a betétesek biztonságára.
Az sem kizárt persze, hogy a Pretium Holding “kitessékelése” a banki szférából sokaknak jól jött. A Budapest Bank privatizációs szerződése és a Polgári Bank körüli hercehurca (Figyelő 1997/1-2., 4. szám) is azt mutatja: a kisbank körül sokféle érdek feszül egymásnak. A jelenleg az ÁPV Rt. tulajdonában álló és ismét eladósorban lévő hitelintézetre pedig könnyen lehet, hogy a Dunabankéhoz hasonló feldarabolás vár. Erre lenne is jelentkező, mégpedig annak a Bankár Kft.-nek a képében, amely korábban a PB tanácsadója volt, és a Pretiumhoz hasonló – bár jóval nagyobb léptékű – birodalmat építget magának a piacon. Információink szerint egyébként a Pretium ismét szerepet vállalna a Polgári Bank talpra állításában, amelyben partnere lehet a ma már Magyar Fejlesztési Bank néven működő korábbi MBFB. Ráadásul a holding vélhetőleg egy felügyeleti vizsgálatot is kiállna, miután október óta mind a vezető testületek (Nagy Imre és Murányi Ferenc lemondott igazgatósági tagságáról), mind a részvényesi kör jelentősen megváltozott, a bemutatóra szóló részvényeket pedig névre szólóvá alakították át.
Mindenesetre a Legfelsőbb Bíróság döntése sok mindenre választ adhat. Amennyiben ugyanis helyt ad az EPT kérelmének, azzal lényegében elismeri: indokolatlan volt az Állami Bankfelügyelet bezárást elrendelő határozata és a felszámolási eljárás megindítása. Elutasító határozat esetén viszont valószínűleg a Pretium Holding marad a “tőkepiaci kaptafánál”, ráadásul a Polgári Bankkal együtt arra a százmillió forintra is keresztet vethet, amit a pénztár működtetésére fektettek a vállalkozásba.