A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai alapján az elmúlt évben a lakosság 579,2 milliárd forintot takarított meg, és ezzel 2391,7 milliárd forintra gyarapodott a háztartások nettó megtakarítása. Az előző évi értékhez képest nominálisan 32 százalékos (reálértéken 10,1 százalékos) növekedésben a főszerep a forintmegtakarításoknak, ezeken belül is a banki konstrukcióknak jutott. A reáljövedelmek csökkenése közepette ily mértékben gyarapodó lakossági tartalékok a megtakarítási hajlandóság számottevő növekedéséről árulkodnak. (Más kérdés, hogy ezt a hajlandóságot sok esetben a jövőtől való félelem motiválja, és leginkább biztonsági tartalékképzésnek tudható be.)
A nemzeti valutánk iránti bizalom jele, hogy a devizabetétek állománya csupán 43 milliárd forinttal nőtt, szemben a tavalyelőtti 145 milliárdos gyarapodással. A forint leértékelése 67 milliárd forinttal növelte a betétek értékét, míg a nemzetközi keresztárfolyamok változása miatt összességében 21 milliárd forintnyi veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni a devizatulajdonosok. (A betétek felét ugyanis márkában, 12 százalékát schillingben helyezték el tulajdonosaik; a két fizetőeszköznek a dollárral szembeni gyengélkedése okozta ezt veszteséget.)
A befektetési alapok részesedése a lakossági megtakarításokból továbbra sem meghatározó, arányuk azonban a négy évvel ezelőtti fél százalékról 1995 végéig 3 százalékra nőtt, majd tavaly év végére elérte az öt százalékot.