A Metalloglobus fő tevékenysége a színesfém nagy- és kiskereskedelme; ez adja összárbevételének 90 százalékát. Ezzel a társaság a belföldi színesfém-kereskedelem 20 százalékát uralja. Magyarországon több száz, színesfém-kereskedelemmel foglalkozó társaság működik, a fontosabb konkurensek száma 10-15 közé tehető. A hazai tulajdonúak közül idesorolható a Csepeli Fémmű, s a jövőben várhatóan olyan multinacionális vállalatok is közvetlenül megjelennek a magyar piacon, mint a Thyssen vagy a Metallgesellschaft – az Alcoa pedig már évek óta jelen van.
A Metalloglobus folyamatosan bővíti profilját, például fűtési rendszerek, vakolatok, szigetelőanyagok, valamint az építéshez szükséges vas- és acéltermékek forgalmazásával. Emellett egy kisebb öntödét is működtet forrasztóón, egy lemezüzemet pedig csatornarendszerek, alumínium- és horganyzott lemezek gyártására. Ezenkívül színesfémhulladék ipari előkészítését is végzi. Az 1996-os forgalomból az utóbbi három tevékenység 1,5 milliárd forintot tett ki, s ebből 700 millió exportbérmunka.
A társaság közel két éve ötszáz fős létszámmal működik; hat éve még ezerháromszázan dolgoztak náluk. A drasztikus létszámcsökkentés oka részben a tevékenység megváltozása, részben a vállalati költségekben jelentős hányadot képviselő bérköltségek mérséklésének szándéka.
A Metalloglobusnak Budapesten és vidéken 3-3 telephelye, és szinte minden megyében viszonteladói hálózata működik. – Annak ellenére, hogy a társaság forgóeszköz-szükséglete az utóbbi időben növekedett, erre évek óta nem sikerült félretennünk, mert a nyereségből osztalékot vontak el, és azt a cég környezetvédelmi alapjába fizették be. Ezért a folyamatos operatív kereskedelmi munka mellett egyre inkább a likviditási, pénzügyi egyensúlyi zavarokat megelőző feladatok kerülnek előtérbe – mondta Lakos Ernő, a Metalloglobus gazdasági vezérigazgató-helyettese.
A cégnél egy éve dolgozták ki azt a stratégiát, amely regionális bővítéssel kívánja oldani a cég Budapest-központúságát. Saját áruházi rendszerük első láncszeme már megépült Nyíregyházán. A tervek szerint a viszonteladói hálózatot ezeken az áruházakon keresztül erősítenék, amelyek regionális központokként működnének. Egy-egy ilyen áruház kialakítása közel százmillió forintba kerül – márpedig az optimális terítéshez ötöt-hatot kellene felépíteni belőlük az országban. A jól működő nyíregyházi áruház után a következő Veszprémben épül. A stratégia célja, hogy ne veszítsen további piacokat a Metalloglobus – ezt az utóbbi években sikerült elérni.
Patthelyzet
A Metalloglobus 1983-ban vette meg a Csepel Fémművektől a Metallochemiát, ahol feketeréz és ólomötvözet gyártását, ólomakkumulátor előfeldolgozását végezte. A tevékenység mindvégig engedélyezett formában működött. 1990 májusában azonban a környezetvédelmi hatóság talajszennyezés miatt bezáratta az üzemet (ahol egyébként nyolcvan éve folyt hasonló szennyező tevékenység). 1993-ban a XXII. kerületi önkormányzat, a helyi lakosokat is képviselve 5,6 milliárd forintos kártérítési pert indított a Magyar Állam és a Metalloglobus ellen. A cég – mivel a környezeti károk túlnyomó része a terület korábbi tulajdonosa és annak jogelődjei ideje alatt következett be – a Csepeli Fémművet is perbe hívta.
A Metallochemia bezárását követően készült egy holland tanulmány, amely teljes talajcserét javasolt, az érintett lakosság azonban ezt nem támogatta. 1992-ben tárcaközi bizottság alakult a probléma orvoslására. A testület 1993-ban elfogadta a Greentech Környezetvédelmi Kft. tanulmányát, amely a Metallochemián kívüli területre részleges talajcserét, fizikai és kémiai, valamint biológiai tisztítási eljárásokat ajánlott. Szükségesnek tartotta a terület csatornahálózatának kiépítését is, amelynek hiánya azonban nem hozható összefüggésbe a gyártelep eddigi üzemelésével. A csatornázás az önkormányzat feladata lenne. A tanulmány alapján, 1995-ben elkészült szakértői vizsgálat a gyárterület és környezetének kárelhárítási költségeit 1,05; a környezetszennyezéstől független, de szükséges beavatkozások költségeit további 1,2 milliárd forintra becsüli. A tanulmány alapján és a tárcaközi bizottsággal egyetértésben a Metalloglobus még 1993-ban benyújtott egy rehabilitációs javaslatot az önkormányzatnak. Az önkormányzat azonban nem értett egyet azzal, hogy a kerítésen belüli és kívüli rehabilitációt szétválasszák. Korábban nem határozták meg a területszennyezettség határértékét, amelyet sajátossága miatt egyedileg kell elbírálni. 1995 októberében egészségügyi szakhatóságok ajánlást fogalmaztak meg a határértékre, amelyet a Környezetvédelmi Főfelügyelőség el is fogadott. Mivel ez nem kötelező érvényű hatósági előírás, az önkormányzat egyelőre felfüggesztette a Metalloglobus rehabilitációs javaslatának elbírálását.