Körülbelül tízéves lemaradást pótol be most a Matáv, amikor felemeli az általa bérbe adott alépítmények díját, és megpróbálja rendezni jogviszonyát az azokat illegálisan használókkal. Az áremeléssel egy időben az egyetemek 90, az államigazgatási szervek pedig 50 százalékos kedvezményt kapnak a bérleti díjból.
A Matáv, illetve jogelődje, a Magyar Posta 1987 óta adja bérbe alépítményeit különböző cégeknek. A felhasználók ezeket a városokon belül, a föld alatt található kábelhelyeket például kábeltelevíziós vagy éppen üzleti kommunikációs szolgáltatások nyújtására használják fel. Az idestova tíz éve megállapított bérleti tarifák azonban azóta nem változtak, az alépítményekben pedig néhol hívatlan vendégek – a Matávval szerződésben nem álló, bérleti díjat nem fizető felhasználók – is megtelepedtek. Elérkezett tehát az idő az alépítmények bérbeadásával kapcsolatos kérdések felülvizsgálatára.
Mint Berkes Jenő, a Matáv üzleti kommunikációs ágazatának osztályvezetője elmondta, a Magyar Posta 1987-ben havonta és csőkilométerenként mindössze 1340 forintos árat állapított meg bérleti díjként. Tíz év alatt azonban a helyzet sokat változott. Egyrészt időközben meglódult az infláció, másrészt a nem koncesszióköteles szolgáltatások területén erőteljes piaci versenyhelyzet alakult ki. A felhasználók részéről pedig egyre növekvő informatikai igények jelentkeztek, például a széles sávú adatátvitel területén.
Így a Matávtól immár gyakorlatilag jelképes áron bérelt alépítményeken az azokat bérlő, valamint illegálisan használó szolgáltatók jelentős üzleti bevételt hozó szolgáltatásokat kezdtek nyújtani. A “kalóz”-használókat ráadásul meglehetősen nehéz “megfogni”, hiszen az alépítmények gyakorlatilag védhetetlenek: az egyetlen lehetőség az illegálisan betelepített kábelek utólagos eltávolítása.
A Matávnál megszületett a döntés: a jövőben az alépítményeket a legális és a remélhetőleg csak egyelőre illegális felhasználók számára is elfogadható, de az inflációt jobban figyelembe vevő áron adja bérbe. A társaság mindenképpen megegyezésre törekszik mindegyik, az alépítményeit használó céggel, hangsúlyozva, hogy vállalati érdekei elsősorban nem infrastruktúra bérbeadását, hanem teljes értéknövelt szolgáltatások nyújtását követelik meg. Az osztályvezető szerint ilyen például a 10 megabit/szekundumos adatátviteli sebességet lehetővé tevő Eternet összeköttetés; a városon belül használatos úgynevezett FDDI-rendszer, amely 100 megabit/szekundummal továbbít információkat; vagy az egyre népszerűbb üzleti kommunikációs szolgáltatás, a Flex-Com hálózat.
A bérbe vehető alépítmények konkrét áráról Berkes Jenő mindössze annyit árult el, hogy azok a Matáv e célra fordított költségeinek közelében járnak, és hogy a felhasználóknak helytől függően kiemelt vagy nem kiemelt övezeti díjat kell fizetniük. Az európai gyakorlatnak megfelelően a távközlési társaság az alépítmények bérleti díjából 20 százalékos engedményt ad a távközlési piacon jelen lévő szolgáltatóknak, hogy azok vele hasonló pozícióból indulhassanak a piaci versenyben. 90 százalékos kedvezményt kapnak viszont a felsőoktatási intézmények: az egyetemek elsősorban egyetemi számítógépes hálózatok kialakítására használhatják fel ezeket az alépítményeket. Ugyancsak kedvezményben részesül az államigazgatási szektor, ők a teljes ár 50 százalékát fizetik. Az egyetemek és az államigazgatási szervek egyébként a távközlési szolgáltatókhoz hasonlóan díjövezetekre felosztva bérelhetnek alépítményeket. A bérleti szerződések megkötésénél természetesen alapfeltétel, hogy a kedvezményesen igénybe vett infrastruktúrát a bérlők csak saját céljaikra használhatják, azon harmadik félnek nem nyújthatnak szolgáltatást.